A közszolgálati egyetem az EU-t fejte volna meg, csakhogy túlzásba estek

A közszolgálati egyetem az EU-t fejte volna meg, csakhogy túlzásba estek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) uniós anyagokból másolt ki részeket, majd az így készült dokumentumokat is kifizettették volna az EU-val. Mindezt egy ellenőri jelentés taglalja, melyből kiderül, hogy a kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye milyen túlárazásokat és indokolatlan költéseket vitt véghez - írja a 24.hu.

Az eset előzménye a 2016-ban kiírt két projekt, a közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése, valamint a jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. A teljes egészében uniós programokból finanszírozott programok közel 19 milliárd  forintból valósulhattak meg a Miniszterelnökségnek köszönhetően, a pénzt pedig dedikáltan az NKE használhatta fel. Az Európai Bizottság munkatársainak azonban gyanús lett a dolog és túlárazásokat sejtettek, bár  a Miniszterelnökség mindent rendben talált, a lap birtokába került ellenőri végső jelentés viszont hosszan sorolja azokat a problémákat, indokolatlan költéseket, amikre az Európai Bizottság munkatársai bukkantak.

A jelentésből kiderül, hogy Az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni a két projektben részt vevőkre, ennyire lőtték be a személyi jellegű költségeket, amit a bizottság ellenőrei túlzónak találtak, nem állnak arányban a projektek tevékenységeivel és céljaival. Vagyis az NKE az EU-s pénzt arra is megpróbálta felhasználni, hogy a dolgozói a projekt ideje alatt a projektekkel kapcsolatban nem levő egyetemi munkájukért nagyobb javadalmazást kapjanak.

A postairón nem fog ilyen vastagon

A kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye nem finomkodott a költségeket illetően. Például E-book és e-learning tanórákat akartak elszámoltatni, olyan sokat, „hogy minden egyes tanórára átlagosan 2,25 óra tananyagot terveztek, azaz a költségvetést 125 százalékkal túltervezték”. De a projekt előkészítésénél is tettek egy próbát a feladathoz nem kapcsolódó költségek elszámolásával, melyben nagyrészt az intézmény személyzete vett részt, a rendes feladatai mellett, 15 hónapon át tartott, és 1 milliárd forintot akartak elszámolni minderre.

Az NKE arról tájékoztatta az ellenőröket, hogy az egyik projektnél 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, míg a másik projekt esetében ezek az adatok: 489 alkalmazott és 1126 hónap. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az NKE szerint, a személyzet egy része pedig mindkét projekt előkészítésében részt vett. Csak a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.

Ezek az adatok már annak tükrében is furcsák, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációs részei mind a két projektnél 14 hasonló tartalmú, javarészt az uniós alapok kommunikáció iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak.

A lap kiemeli, hogy még a vak is látta, a projektek körül valami nagyon nincs rendben, a magyar hatóságok mindennek ellenére nem foglalkoztak vele.

Az irányító hatóság ellenőrzési tevékenységei a számítások, illetményelszámolások, munkaszerződések és a pénzügyi küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzésére korlátozódtak. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projekt előkészítéséhez való tényleges hozzájárulás akár az egyének szintjén, akár a teljes alkalmazotti létszám szintjén ellenőrzésre került volna. 

 

Ha már lúd, legyen kövér: Iphone-t minden munkatársnak

A személyi kiadások mellett a másik legnagyobb tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Négymilliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Kifizettettek volna az EU-val a projektekhez nem szükséges, vagy a projekt keretei között el nem számolható árukat, szolgáltatásokat is. A jelentés is kifejti, hogy "léteznek olyan támogató szolgáltatások, amelyeket az egyetemen bárki használhat, nem kizárólag a projektben részt vevők. Úgy tűnik, hogy az IT felszerelés nagy részét az informatikai infrastruktúrájának modernizálására és korszerűsítésére szánják, különösen az újonnan létrehozott kampuszon.”

Az NKE projektjeinek fő célja lett volna, hogy képzéssel és a kapcsolódó kutatási tevékenységekkel támogassa a közigazgatásban dolgozók kompetenciafejlesztését, amihez semmi köze a legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléknek (akkori árfolyamon durván 350 ezer forintos darabonkénti áron), vagy a 600 IP-telefonnak, amit vásárolni szerettek volna a projekthez.

De mindez csak töredéke az indokolatlan költéseknek, a dokumentum további 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.

164-ből 142 kutatás nem is kaphatott támogatást

Ahogy az is roppant érdekes, hogy a pénzt kutatásokra lehetett elnyerni, eredetileg 11 valósult volna meg ezekből, de hirtelen megszaporodtak és a végére 164 kutatási tevékenység került be az elszámolandók listájára. Az ellenőrök ezzel kapcsolatban úgy vélték, hogy a a kutatási javaslatok több mint 85 százaléka, vagyis 142 nem támogatható a program szerint.

A feltárt problémák miatt az uniós ellenőrök különböző mértékű támogatásmegvonásra tettek javaslatot. A 24.hu az általánykorrekcióval kapcsolatban felkereste az egyetemet is, akik azt a választ adták, hogy „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.”

A lap levonva a konklúziót kiemeli, hogy mindez azt jelenti, hogy a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.