Lecsillapodott a járvány, de hová tűnt az elmúlt fél évben az egészségügyért felelős államtitkár?

Lecsillapodott a járvány, de hová tűnt az elmúlt fél évben az egészségügyért felelős államtitkár?

Mindeközben búcsúzunk a kórházakba vezényelt katonáktól.

Immár több mint fél év eltelt 2021-ből, épphogy kikecmeregtünk a járványhelyzetből, és az ahhoz tartozó korlátozások jelentős része is megszűnt. Mégis aligha láthattuk, hallhattuk mostanság a nyilvánosság előtt Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt.

A Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá tartozó államtitkárt 2018. október 16-án nevezték ki a pozíciójára. Három nappal később a tüdőgyógyászként végzett Horváth Ildikó arról beszélt az M1 reggeli műsorában, hogy a legfontosabb célnak az egészségbiztonságot tekinti, ideértve egyrészt az egészségügyi ellátórendszer megnyugtató működését, másrészt pedig a prevenciót, megelőzést. 

Kezdetben egészen aktív politikusnak mutatkozott, még ha ez részben csak szimbolikus megnyilvánulásokban, lépésekben is merült ki:

Még 2018 novemberében Kásler miniszterrel közösen egészségügyi és oktatási díjak átadásán vett részt Budapesten; valamint Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója alkalmából avatott szobrot Tokióban, egyúttal a magyar-japán egészségügyi és orvosi kapcsolatok bővítéséről is folytatott tárgyalásokat. Az államtitkár Budapesten, a koraszülöttek világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón is felszólalt. Emellett egy másik tájékoztatón az egészségügyi szakképzést végző tanulók ösztöndíjának jelentőségét hangsúlyozta. Az egészségügyi szakrendelők konferenciáján az egészségügyi intézmények gazdálkodásának módosításáról beszélt. A véradók napján tartott ünnepségen a véradást mint nemes gesztust méltatta. A felnőtt pszichiátriai ellátórendszer fejlesztését, 21. századba lépését is szorgalmazta.

Utóbbi elgondolás viszont mintha később megütközött volna valamelyest a valósággal.

Ugyanis 2019 januárjában bezárt a Dél-Pesti Centrum Merényi Kórház Pszichiátriája, noha egy hónappal azelőtt még Horváth Ildikó azt mondta: "az év végével nem szűnik meg az osztály, a főváros pszichiátriai ágyainak száma változatlan marad." A részlegre egyébként az eset előtt két évvel 69 millió forintot költöttek felújítás címén.

Hazudott az államtitkár, mégis bezár a Merényi pszichiátriája

Január elseje óta nem vesz fel új betegeket a Dél-Pesti Centrum Merényi Kórház Pszichiátriája, és már elkezdődött az osztály kiürítése - tudta meg a Népszava. A napilap azt írja, a mentők az intézmény ellátási területéről érkező új betegeket átmenetileg négy-öt kórház között osztják szét, majd hozzáteszi, a Merényiben ápoltakat februárig megpróbálják hazaküldeni, akinek ezt az állapota nem engedi, az valószínűleg az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe kerül.

Ugyanazon év nyarán az államtitkár a kórházi adósságokra vonatkozó kérdésre úgy felelt: "jelentősen lelassult az adóssághalmozódás a tavalyi év hasonló időszakához képest." Az Orvostechnikai Szövetség viszont közleményben cáfolta az állítását, sőt, a számadatok alapján azt írták, hogy a kórházi adósságállomány csaknem 28 százalékkal, azaz jelentős mértékben növekedett.

Cáfolják az egészségügyi államtitkárt: sokkal nagyobb a kórházi adósság, mint amiről nyilatkozik

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a fideszes Magyar Nemzetnek adott keddi interjújában a kórházi adósságokra kitérő kérdésre azt a választ adta, hogy Jelentősen lelassult az adóssághalmozódás a tavalyi év hasonló időszakához képest. Erre reagálva az Orvostechnikai Szövetség közleményt adott ki arról, hogy a kórházak lejárt adósságállománya

Októberben egy orvosi fórumon prioritásnak nevezte a fenntartható kórház-finanszírozást, s elismerte, az orvosok 70 százaléka közfinanszírozott intézményben dolgozik, 30 százalékuk kettő vagy több helyen is, de van olyan orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon.

Eltűnt az előtérből

Mint ismert, tavaly márciusban mutatták ki hazánkban az új típusú koronavírus jelenlétét, ezzel kezdetét vette - utólag visszatekintve - az első hullám. A célkitűzés az volt, hogy minél jobban lassítani lehessen a járvány terjedését, s ellaposítani a járványgörbét. Elrendelték azt is, hogy több kórházat járványkórházzá alakítanak át.

Ezeket a kormányzati elképzeléseket természetesen Horváth Ildikó is tolmácsolta a nyilvánosságnak. Csakhogy a kezdeti államtitkári aktivitás a jelek szerint már alábbhagyott, bár a vírus okozta veszélyhelyzet indokolta volna - egészségügyi tárca és miniszter hiányában - az egészségpolitikáért felelős államtitkár fokozottabb fellépését a Covid miatti helyzettel szemben. Vélhetően még azzal együtt is, hogy az operatív törzs felelt a kérdésért. Így az MTI beszámolói alapján csupán bizonyos időközönként bukkant fel a publikum számára.

Összefoglalva tehát e szempont mentén a tavalyi évet:

  • 2020 áprilisában az egészségügyi államtitkárság vezetője a véradás széleskörű népszerűsítése mellett foglalt állást II. Civil Véradás rendezvényén.
  • 2020 májusában Horváth Ildikó a kormány elkötelezettségét hangsúlyozta az egészségügyi alapellátás fejlesztésében, az egészség megőrzésében és a betegségek megelőzésében.
  • 2020 júniusában úgy nyilatkozott, hogy a fő szempont a járvány alatt az volt, hogy megvédjék az egészségügyi dolgozókat és a betegeket. Szerinte a kórházparancsnoki rendszer is jól működött, hiszen erősítette az intézmények szervezettségét.
  • 2020 júliusában még azt kommunikálták, így maga az államtitkár is, hogy a pandémia első hullámából az EU-tagállamok körében Magyarország a nagyon sikeresen védekezők között szerepelt.
  • 2020 augusztusában Horváth közölte, szeptemberben indulhat a fővárosi kórházfelújítási program, elsősorban a koronavírus-fertőzöttek kezelését is ellátó intézményekben.
  • 2020 októberében előre vetítette, hogy akár a háromszorosára is nőhet azoknak az orvosoknak a bére 2023-ra, akik a bértábla szerint keresnek. Remélve, hogy Magyarországon tudják tartani az orvosokat. Az egészségügyért felelős államtitkár Gödöllőn arról beszélt, hogy az év elején Magyarország felkészült a legrosszabbra is, arra, hogy mindenki, akinek szüksége van gépi lélegeztetésre, orvosi beavatkozásra, gyógyszeres kezelésre, az hozzájuthasson ezekhez. Ekkor adtunk át Csehországnak 150 lélegeztetőgépet.
  • 2020 novemberében egészségügyi szakszervezetekkel egyeztetett az Emmi az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről, melyen Horváth Ildikó is képviselte a tárcát. Határozatképtelenség miatt berekesztette a testület elnöke az Országgyűlés népjóléti bizottságának azt az ülését, amelyen a tervezett napirend szerint a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos aktuális kérdésekről esett volna szó az operatív törzs képviselőinek és az államtitkár részvételével. 
Az elmúlt fél év során viszont az államtitkár érzékelhetően kissé a háttérbe kerülhetett, legalábbis az egészségügyet érintő helyzet tavasszal tapasztalt súlyosságához képest ez mindenképp szembetűnő.

2021 januárjában a háziorvosi praxisokban történő Covid-oltások kérdésében Horváth azon álláspontját rögzítette, hogy a influenza ellen beoltottak dupláját, azaz legalább 2,8 milliót embert kellene a háziorvosoknak beoltaniuk.

Áprilisban az államtitkár az európai egészségügyi unió programja kapcsán jelezte, hogy a kormány nem kíván az eredeti, az uniós alapszerződésben lefektetett egészségüggyel kapcsolatos hatáskörökön módosítani, és azokon túl bármilyen programban is részt venni az európai közös egészségügyi politika alakítása területén.

A veszélyes pszichotróp anyagokat illetően is megszólalt, ennek kapcsán a Parlamentben elmondta: új pszichoaktív anyagot kell felvenni az erre szolgáló listára, így az azzal való visszaélés szigorú büntetőjogi következményeket von majd maga után.

Horváth Ildikó méltatta a magyar egészségügyben dolgozók kitartó és önzetlen munkáját és megköszönte helytállásukat is, egyetértve a WHO európai igazgatójával.

Júniusban szintén köszönetet mondott az egészségügy dolgozóinak, és a magas hazai átoltottságról beszélt, amikor a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetértékelés volt témája az EU egészségügyi minisztereinek tanácsülésének. Hasonlóképp a V4 országok egészségügyért felelős minisztereinek múlt hónap végi virtuális találkozóján is ez a téma állt napirenden.

Mindenesetre könnyen elképzelhető, hogy hamarosan jóval többet hallhatunk majd felőle államtitkári minőségében.

Búcsú a katonáktól

Ismeretes, az egészségügyi államtitkár a múlt nyáron elismerően beszélt a járvány okán bevezetett kórházparancsnoki rendszerről.

Ehhez kapcsolódva friss hír a Népszava cikke alapján, hogy július 1-től visszahívták a katonákat a kórházakból. Még múlt szerdán értesítették az intézmények vezetőit arról, hogy Kásler Miklós javaslatára nyolc hónapnyi szolgálat után kivonják az odarendelt katonákat, illetve a rendőröket 93 egészségügyi intézményből.

Az intézkedés nyomán a lap kórházvezetőket kérdezett meg, akiket váratlanul ért a döntés, valamint azt is elmondták, hogy az egyenruhások hiányozni fognak a betegellátásból, mivel több területen is segédkeztek.

Így gyakorlatilag pótolták az egészségügy békeidőben is fennálló munkaerőhiányát.

A lap megjegyzi, a járványvédekezésre hivatkozva parancsra mozgatható "ingyenes" emberekhez jutottak az kórházak. Ám a vészhelyzet lefújásával ez a szükséglet nem szűnt meg.

A tavaly március óta, több mint egy éven át az egyes intézményekben szolgálatot teljesítő kórházparancsnokokat is visszahívták a katonákkal együtt. Ők várhatóan szeptember közepén ismét visszatérhetnek, amint kezdetét veszi a következő járványhullám ősszel.