Fogyasztói áremelkedés: Magyarország élen jár éves összevetésben az EU-ban

Pénztárca, pénz, lopás
Illusztráció
Pixabay

A várakozásoknak megfelelően júniusban enyhén lassult az infláció az euróövezetben - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) friss adataiból.

Az Eurostat pénteken közzétett végleges adatai szerint éves összehasonlításban 1,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.

Júniusban is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 0,5 százalékkal, a szolgáltatások pedig 0,7 százalékkal drágultak.

Az energiaárakat nem számolva 0,8 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 0,9 százalékos volt. Mindkét érték 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző havinál.

Havi összevetésben 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben júniusban. Az energiaárakat nem számolva 0,1 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig 0,3 százalékos.

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 2,3 százalékról 2,2 százalékra lassult júniusban. Havi összevetésben 0,3 százalékról 0,2 százalékra mérséklődött az ütem.

Éves összevetésben a fogyasztói árak Magyarországon (5,3 százalék), Lengyelországban (4,1 százalék) és Észtországban (3,7 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben. Csökkenést csak Portugáliában mértek, 0,6 százalékosat.

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. A kormányzótanács a múlt héten elfogadott új monetáris stratégiában 2 százalékra módosította a hivatalos inflációs célt az eddigi, "2 százalék alatti, ám ahhoz közeli értéken maradó" értékről. A célt szimmetrikussá tették, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az EKB egy időre eltűri a nagyobb inflációt a korábbi alacsonyabb szintek ellensúlyozására.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a múlt héten jelezte, hogy várakozásaik szerint középtávon az infláció a célszám alatt stabilizálódik. Az idei évre 2 százalék körüli inflációt várnak, ami több mint nyolc éve a legerősebb szint. Az árak emelkedésének üteme azonban jövőre 1,5 százalékra, 2023-ben pedig 1,4 százalékra lassulhat.

Májusban 2018 októbere óta először érte el a 2 százalékot az euróövezetben a pénzromlás éves üteme.

Az euróövezeti jegybank várakozásai szerint a következő hónapokban főleg az energiaárak változásának hatására meghaladhatja a 2 százalékot a fogyasztói árak éves összevetésű emelkedésének üteme. A kiugró számok valószínűleg átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken csökkenni fog és még évekig jóval a célszám alatt marad. Ha ez a várakozás helytállónak bizonyul, az EKB nemigen szigorít rendkívül laza monetáris politikáján, amellyel a koronavírus-járvány után talpra álló gazdaságok fellendülését segíti.

(MTI)