Pegasus-ügy: az ENSZ a kémszoftverek nemzetközi kereskedelmének felfüggesztését követeli

Pegasus-ügy: az ENSZ a kémszoftverek nemzetközi kereskedelmének felfüggesztését követeli

Az ENSZ szakértői csütörtökön azt követelték, hogy függesszék fel a kémszoftverek nemzetközi kereskedelmét, amíg nem biztosított az emberi jogok védelmét szem előtt tartó jogszabályi környezet - adta hírül az MTI.

Mint ismert, a közelmúltban 17 médiaszervezet nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték is fel sikeresen megfigyelés céljából. A Forbidden Stories és az Amnesty International jogvédő szervezet egy olyan, 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát bocsátott oknyomozó újságírók rendelkezésére, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

10-ből 7 fideszes nem tartja elfogadhatónak kormánykritikus emberek megfigyelését

A magyar lakosság döntő hányada, 74 százaléka hallott arról, egy izraeli kémprogram segítségével kormánykritikus újságírókat, közéleti szereplőket és üzletembereket figyeltek meg hazánkban is - derült ki a Publicus Intézet július végi, Népszava számára készített felméréséből. Azonban a kormánypárti szavazók körében így is bőven vannak olyanok, akiknek aligha mond a témában bármit az, hogy Pegasus.

A szoftver segítségével legalább 180 újságírót, 600 politikust, 85 aktivistát és 65 vállalatvezetőt figyeltek meg világszerte.

Az ENSZ szakértői jelezték: mélységesen aggasztja őket, hogy a Pegasushoz hasonló kifinomult szoftverekkel figyelik meg, félemlítik meg és kényszerítik hallgatásra az emberi jogok védelmezőit, az újságírókat és a politikai ellenzéket.

Közölték: ez a gyakorlat sérti a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a magánélethez való jogot, emberek százainak életét sodorhatja veszélybe, és aláássa a demokráciát, a békét és a biztonságot, valamint a nemzetközi együttműködést.

A közleményt az ENSZ három különleges jelentéstevője, valamint a világszervezet emberi jogi munkacsoportja is aláírta.

Az alapvető jogok biztosa is lepattintotta magáról a Pegasus-ügyet, mivel szerinte ő nem illetékes

Harangozó Tamás szocialista politikus még július végén tette fel írásbeli kérdéseit Kozma Ákosnak: arra volt kíváncsi, hogy az alapvető jogok biztosa mikor kezdi el kivizsgálni a Pegasus-ügyet, a megfigyelés teljessége járhat-e a család- és magánélethez való jog lényeges tartalmának korlátozásával, és szerinte az ügy összhangban van-e az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben megfogalmazott alapjogi követelményekkel?

Figyelmeztettek: az elmúlt években számtalanszor megkongatták már a vészharangot amiatt, hogy az emberek megfigyelésére alkalmazott technológiák veszélybe sodorják az emberi jogokat. A szakértők újból felszólították a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki olyan szabályrendszert, amelynek segítségével megelőzhetők, csökkenthetők és orvosolhatók ezeknek a technológiáknak az emberi jogokra gyakorolt ártalmas hatásai.

Hozzátették: amíg ez nem történik meg, moratóriumot kell hirdetni a kémszoftverek kereskedelmére.

A szakértők egyúttal azt kérték Izraeltől: hozza nyilvánosságra, mit tett az NSO Group exporttranzakcióinak felülvizsgálatáért.

Kiemelték: az állam feladata, hogy biztosítsa, az NSO Grouphoz hasonló vállalatok nem adják át technológiájukat olyan államoknak, amelyek az emberi jogok megsértéséhez használhatják fel azt.