Gazdasági sikertörténet is lehet a vége és a magyarság megmaradását ösztönző közösségépítési szándéka is van a topolyai futballnak. Az új stadion centerpályájának az avatóján jártunk a szerbiai, vajdasági kisvárosban, Topolyán.
Stadiont avattak Topolyán, vagy ahogyan Zsemberi János, a topolyai TSC elnöke fogalmazott: "felavattuk a centerpályát". A nagyszabású avatóünnepségen a klubelnök azért is fogalmazott így, mert egyrészt a most átadott létesítmény a már működő TSC-akadémia szerves része, másrészt a felavatott centerpálya körüli lelátórészek és kiszolgálóhelyiségek ugyan már elkészültek, de
A bajnok legyőzése
A péntek esti avatóünnepség díszvendége a magyar bajnok Ferencváros csapata volt. A zöld-fehéreknél a válogatott mérkőzések miatt sok hiányzó volt az alapcsapatból, de ez igaz azokra a házigazdákra is, akik az idei szerb bajnokságban a második helyen állnak és a korábbi években is olyan jól teljesítettek, hogy már a nemzetközi kupában is megmutathatták magukat.
Az avatóünnepségre a meghívott magasrangú vendégek között voltak magyar és szerb egyházi személyek, politikusok, egykori és aktív sportolók. Közülük is kiemelkedett a kezdőrúgást közösen elvégző Fradi-legenda, Nyilasi Tibor és a Topolya SC ikonikus játékosa, a "haver" becenéven közismert Kovács István. Utóbbi búcsúmeccsén 1980. október 14-én épp a Nyilasi-féle Ferencváros volt a vendég Topolyán, 6000 néző előtt Lőrinc és Kazaferovics, illetve Pogány és Nyilasi góljaival 2-2 lett a végeredmény.
Az eredmény a pénteki mérkőzésen a nézők számára nem volt épp elsődleges szempont, ám az új topolyai stadion magyar és szerb közönsége egy jó iramú és színvonalú meccset láthatott, amit négy szerb tévé, valamint a magyar közszolgálati sportcsatorna is élőben közvetített. A tartalékos Fradi sokáig úgy tűnt, ismét hoz egy barátságos döntetlent (egyébként Nyilasi Tibor a meccs előtt azt mondta, reméli, a Fradi nyer, de úgyis döntetlen lesz a vége), de a topolyaiak a 90. percben egy hatalmas góllal végül hozták a győzelmet a történelmi napon.
A legmodernebb szerb stadion
A topolyai futballt éveken át a délvidéki magyar nagyvállalkozó, Zsemberi János építette a saját pénzéből. Zsemberi a tulajdonosa többek közt a Magyarország és Szerbia között futó optikai kábelhálózatnak is. A topolyai (és egyben délvidéki összmagyar) labdarúgás rentábilisnak tűnik, csak az idei szezonra elfogyott már 600 bérlet és a nagyobb mérkőzéseken nagyon valószínűnek tűnik a telt ház. A topolyai csapat korábban a nemzetközi kupában is szerepelt, abból is származott bevétele, ahogyan sikeres projektnek ígérkezik a stadionhoz és akadémiához tartozó rekreációs központ is a hozzá tartozó, felújított termálfürdővel. Szerbia nem a termálfürdők hazája, viszont a történelmileg a régi Magyarország alföldi részéhez tartozó (Topolyához közeli) pacséri termálfürdő Szerbia más részéből is vonzza a vendégeket minden évszakban, így a kilátások pozitívak Topolya számára is.
A még készülő sporthotel esetében szintúgy, mert a komplexum (a centerpályával együtt) már kivívta egész Szerbia csodálatát és az ország legmodernebb stadionja jelenleg, így belföldi és külföldi csapatok edzőtáborozása várható a jövőben,
Az első csapat, a szerb ligában jelenleg ezüstérmes helyen álló TSC jó szereplése szintén vonzó lehet a mintegy 250.000 délvidéki magyar számára, hogy nagy számban látogassa a mérkőzéseket. A szurkolók már az elmúlt években is nagy számban utaztak a Topolyától mintegy 40 kilométerre található Zentára (az volt a TSC ideiglenes otthona, amíg az új stadion készült), a Crvena zvezda, a Partizán Belgrád és a Vojvodina (a szabadkaiak és a topolyaiak mellett egy másik vajdasági csapat) mindig garantálható volt a telt ház. A TSC szurkolói csoportjának, a meccseken magyarul aktívan szurkoló Blue Betyarsnak (Kék Betyárok) a legnépesebb szekciója a temerini.
"Füstölni fog minden"
A közel negyedmilliós, de egyre fogyatkozó délvidéki magyarság mellett egyébként hatalmas "piac" már most a TSC számára a jó focira vágyó vajdasági szerbek. Az ő kiszolgálásukra is minden adva van, hiszen az internetes felületektől kezdve a feliratokon át a mikrofonos műsorközlésig minden kétnyelvű.
A kétezres években rendszeresek voltak (több száz esetről van szó) az állami jóváhagyással folytatott magyarverések, sokszor egy-egy magyar fiatal vagy csoport fizikai megtámadásához az is elég volt a Boszniai Szerb Köztársaságból vagy Dél-Szerbiából származó agresszorok számára, hogy az illető magyarul szólalt meg.
2005-ben, a magyar-szerb frontvonalnak számító Temerinben egy magyar fiatalokból álló csoport vissza is mert ütni. Öten összesen 61 év börtönt kaptak ezért, fejenként 10-15 évet. Ez volt a "temerini fiúk" ügye, ami világos üzenet volt a soviniszta szerb hatalom részéről: magyaroknak visszaütni tilos.
Ilyen miliőben még pár éve is elképzelhetetlen volt, hogy egy szerb első osztályú focimeccsen a lelátón magyar zászlókkal, magyarul szurkoljanak és egy amúgy jól szereplő klubcsapat köré közösség épüljön, amely közösség akár megtartó erejű is lehet a vajdasági magyarság számára, amely folyamatosan fogyatkozik a rohamos mértékű elvándorlás miatt.
A TSC szurkolói csoportjának a vezetője, Sörfőző Andor találóan fogalmazta meg, mi vár rájuk a következő években:
"Nekünk nincs szükségünk pirotechnikai eszközökre. Ha idegenben, egy szerb stadionban csoportosan elkezdünk magyarul szurkolni, ott úgyis olyan lesz emiatt a hangulat, hogy füstölni fog minden."
Horváth Ádám