Nem vicc: az egyetemek helyett a kormány határozná meg, hogyan oktassák a pedagógusokat - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás alapján, amelyet a Népszava szemlézett.
A rendelet szerint a jövőben a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg. A módosítás szerint a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter (jelen esetben, Palkovics László) kormányrendeletben határozhatja meg.
Még júniusban vált ismertté az a minisztériumi levél, amely szerint a tanárképzést tartalmilag az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) kell majd kötni, ezzel is egyszerűsítve(?) a követelményrendszert, a NAT-hoz nem igazodó tartalmakat pedig törölni kell a tanárok egyetemi felkészítéséből.
Brenner Koloman: „Nem lehet a központból eldönteni, hogyan tanuljanak a magyar diákok"
2010 óta a centralizálás jellemzi a hazai közoktatást és felsőoktatást, de ez a szemléletmód mennyire volt sikeres az elmúlt évtizedben? Mi az oka annak, hogy a társadalmi mobilitás egyre rosszabb képet mutat? Milyen alternatívát nyújthat egy nemzeti egységkormány az oktatásban?
A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium nemrégiben kiadott egy közleményt, amely szerint "a kormány kiemelt célja, hogy a felsőoktatás egységes és átjárható rendszerben képezzen a hivatásuk gyakorlására még alaposabban felkészült pedagógusokat."
Mint írták, a cél az is, hogy vonzóbbá váljon a pedagóguspálya, ennek érdekében hat helyett öt évig tart a jövőben a felsőfokú tanárképzés, a hallgatónak pedig minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk.