OECD-jelentés: a második negyedévben a világ gazdasági teljesítménye elérte a járvány előtti szintet

bmw
Fotó: Twitter

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint, de a továbbra is bizonytalan kilátások miatt a jelenleg tapasztalható lendületes növekedés közepette is szükség lesz az ösztönző monetáris és fiskális intézkedések fenntartására – írja a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keddi jelentésében.

Az  az MTI által szemlézett jelentésből kiderült, a májusi „Economic Outlook” kiadvány felülvizsgálataként kedden kiadott legfrissebb világgazdasági növekedési prognózisában

az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei évre, és 4,5 százalékosat 2022-re.

A reál GDP az OECD számításai szerint az idén a második negyedévben csak Törökországban és Kínában haladta meg a még a válság előtt tett utolsó prognózisban jelzettet. A válság által nem érintett utolsó negyedévi, a 2019 negyedik negyedévi bruttó hazai terméket azonban már több ország gazdasági teljesítménye meg tudta haladni az idei második negyedévben: Kína, Törökország, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Államok, de szerény mértékben a világátlag is.

A járvány előtt prognosztizálthoz képest azonban a globális GDP még 3,5 százalékos elmaradásban volt a második negyedév végén.

Ez mintegy 4,5 ezer milliárd dollár termelési érték kiesést jelent, ami nagyjából egy éves átlagos globális GDP-növekedésnek felel meg.

Az idei növekedési előrejelzést 0,1 százalékponttal lefelé, a 2022-es növekedést 0,1 százalékponttal felfelé módosították a májusban kiadotthoz képest. A globális bruttó hazai termék tavaly 3,4 százalékkal csökkent. A G20-ak GDP-növekedése az idén 6,1 százalék lehet, 0,2 százalékponttal kisebb a májusi prognózisnál, a jövő évi pedig 0,1 százalékponttal nagyobb, 4,8 százalék. Az euróövezet az idén 5,3 százalékos növekedést érhet el, 2020-ban pedig 4,6 százalékosat.

Inflációs előrejelzését a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan élénkülő keresletre, valamint az ellátási láncban jelentkező fennakadásokra hivatkozva megemelte az OECD: a G20-ak esetében a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkednek éves bázison az idén és 3,9 százalékkal jövőre. Az euróövezetben 2,1 százalékos inflációt vár az idén az OECD.

"A prognózisban foglaltak alapján az OECD a növekedést támogató laza monetáris politikai eszközök alkalmazásának folytatását javasolja a kormányoknak, valamint az éppen aktuális gazdasági kihívásokhoz igazodó költségvetési politika folytatását. A logisztikai és termelési kapacitás korlátaiból eredő, az inflációs célokat meghaladó áremelkedést a jegybankoknak „tolerálnia kell” az OECD szerint mindaddig, amíg a maginfláció kezelhető keretek között alakul, és az inflációs várakozások a cél közelében maradnak. A monetáris politika normalizálása felé tett lépéseknek fokozatosaknak kell lenni és a rendkívüli intézkedések megszüntetésével kell kezdeni" – írja az OECD.

Hasonlóképpen a költségvetési ösztönző gyors és idő előtti visszavonásától is tartózkodni kell a szervezet elemzői szerint mindaddig, amíg nem körvonalazódnak eléggé a rövid távú kilátások.