Egy év alatt 3,4 százalékkal nőttek meg a fogyasztói árak – derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Mint a hivatal tájékoztatásából kiderül, az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 9,7, a száraztészta 9,2, a tejtermékek 7,2, a tojás és a liszt 7,0, a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 6,8 százalékkal drágult, a cukor viszont 23,5 százalékkal olcsóbb lett.
A legnagyobb mértékben, átlagosan 7,5 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,3, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,5 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,3, a palackos gázé 7,2 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.
A ruházkodási cikkekért 0,7 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Szakértők előzetesen 3,3 százalékos, a jegybank 3,4 százalékos pénzromlási adatot várt.
Egy hónap alatt, azaz júniusról júliusra fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Legnagyobb mértékben a szolgáltatások drágultak (0,9 százalék), ezen belül is – a főszezonból adódóan – az üdülési szolgáltatások ára 6,8 százalékkal emelkedett.
A fogyasztói árak január óta átlagosan 2,5 százalékkal nőttek.
A pénzromlás mértéke már júniusban is magasnak volt nevezhető, akkor ötéves csúcsot döntött 3,1 százalékkal.
Ötéves csúcson az infláció
Az éves infláció a májusi 2,8 százalék után júniusban 3,1 százalék volt, ez az érték öt és fél éve nem volt ilyen magas. A forintgyengülés elsősorban az üzemanyagok árán látszódott meg, e termékek ára 15 százalékkal nőtt. A következő hónapok döntik el, rossz volt-e az MNB várakozása, és emelni kell a jegybanki alapkamaton, vagy pedig megnyugszanak az árak.
Frissítés: reagált a jegybank
Júliusban emelkedtek az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott, jegybank által számított mutatók. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a KSH adatközlése után megjelent elemzés kiemelte, hogy az infláció 0,3 százalékpontos júliusi emelkedését az üzemanyagok és az iparcikkek árindexének növekedése magyarázza.
Az értékelés emlékeztet arra, hogy a júniusi Inflációs jelentés prognózisa szerint az infláció az olajár-emelkedés hatására átmenetileg enyhén meghaladja a 3 százalékot, ugyanakkor 2019 közepére éri el fenntarthatóan a 3 százalékos célt.
Az MNB számításai szerint az indirekt adóktól megtisztított maginfláció mutatója harmadik hónapja emelkedik és tavaly szeptember óta a legmagasabb szintet érte el 2,4 százalékon. A keresletérzékeny termékek inflációja júliusban már ötödik hónapja emelkedett, de szintén tavaly augusztus óta először ugrott egyszerre 0,2 százalékpontot, amivel 2,3 százalékra emelkedett. A ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal 2,7 százalékosra ugrott júliusban.
Júliusban emelkedett az üzemanyagok hozzájárulása inflációhoz, míg az élelmiszerek és a keresletérzékeny termékek az előző hónaphoz hasonló mértékben befolyásolták az infláció alakulását – állapították meg a jegybank szakértői.
Az iparcikkek szezonálisan igazított árai az előző hónaphoz képest emelkedtek. Az áremelkedést főként az új személygépkocsik árának emelkedése magyarázza. A termékkör árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja – tették hozzá.
Júliusban a piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal emelkedtek. Az árak emelkedését elsősorban a belföldi üdülés árának emelkedése magyarázza.
A feldolgozott és a feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított és adószűrt árai egyaránt emelkedtek júliusban. Az áremelkedést elsősorban a feldolgozott hústermékek, a tej és tejtermékek, illetve a friss zöldség- és gyümölcsárak növekedésével magyaráz az MNB.