Volt titkosszolgálati vezető: megtéveszthették az aláíró államtitkárt, amikor jogszerűtlenül bevetették a Pegasust

lehallgatási botrány, Pegasus, tüntetés, megfigyelés
Béli Balázs / Alfahír

Egy nagyon érdekes, egyben aggasztó és nyomasztó képet festett le a magyar titkosszolgálatok - Pegasusszal terhelt - belföldi lehallgatási gyakorlatáról a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója, Laborc Sándor. A Gyurcsány-kormányok alatt működő titkosszolgálati vezető egy hosszú interjúban többek között az izraeli kémszoftver körüli botrányról is beszélt a HVG360-nak, de sok minden más is szóba került - mi most a Pegasus kapcsán idézzük őt, hangsúlyozva, a kiszivárgott telefonszámlista alapján Laborc Sándort is megfigyelték ezzel az eszközzel. 

"Azt, hogy csak azért, mert engedélyeztek valamit, nem jelenti azt, hogy jogszerűen tették azt"

- utal arra, hogy miközben az izraeli gyártó szerint a Pegasust terroristák vagy szervezett bűnözők ellen lehet használni, ugyanakkor akik eddig ismertté váltak, ebbe a kategóriába nem tartozhatnak bele.

"Éppen emiatt szerintem sem az igazságügyi miniszteri, sem a bírói engedélyért folyamodó szervezetek nem tudnak jogszerűen alátámasztott előterjesztést tenni"

- fogalmazott Laborcz Sándor. 

Még konkrétabb, amikor Varga Judit és Völner Pál szerepét vizsgálja, ugyanis ha igaza van, akkor az engedélyezések jogszerűtlenek. Ugyanis "a nemzetbiztonsági törvény ugyanis két engedélyezőt definiál taxatíve: az egyik az engedélyező bíró, akiből nem sok van, maximum egy-kettő, a másik pedig az igazságügyi miniszter. (...) Ha tehát az igazságügyi miniszter ezt az engedélyező jogkörét folyamatosan átengedi egy helyettesének, akinek az engedélyezésre amúgy törvényi felhatalmazása nincsen, akkor onnantól kezdve az engedélyek az én jogértelmezésem szerint közjogilag nem jogszerűek."

Arra is figyelmeztet, hogy miközben titkos információgyűjtés során csak azokat az adatokat lehet kezelni, amelyek az adott művelet során feltétlenül fontosak,

"azonban a Pegasus által megszerezhető adatokat, amelyek a szexuális élettől kezdve, vallási, politikai beállítottságon keresztül az egészségügyi adatokig terjedhetnek, milyen célhoz lehet kötni?"

- értetlenkedik a korábbi titkosszolgálati vezető. 

Kósa és a feketelista már túl sok volt: lemondott a Pegasust gyártó cég igazgatója

Nemcsak hazánkban okoz kínos pillanatokat a Pegasus kémszoftver-botrány, hanem a cég központjában, Izraelben is veszítik el emiatt a munkahelyüket. A Reuters információi szerint lemondott a Pegasus kémszoftvert gyártó NSO Group megbízott vezérigazgatója. Isaac Benbenisti döntését azzal indokolta, hogy a botrány kirobbanása óta, illetve a miután november elején a cég az Egyesült Államokban feketelistára került, leküzdhetetlen jogi és gazdasági akadályokba ütközött.

De Laborc ennél is továbbmegy, szerinte a titkosszolgálatok megtévesztik az engedélyezőt (az aláíró Völner Pál államtitkárt...), "de ez büntetendő". S hogy hogyan?

"Például úgy, hogy az én telefonszámomat beleírják egy már meglévő ügybe, mintha én felmerültem volna a célszemély kapcsolataként. Nem a nevemet írják bele a titkos megfigyelésre engedélyt kérő előterjesztésbe, csak a telefonszámomat. Vagy eleve úgy írnak le egy előterjesztést, hogy beleírják a telefonszámomat és azt írják oda, hogy tisztázni akarják, az adott számot ki használja. És akkor ennek a telefonnak a lehallgatását a miniszter vagy a bíró 90 napra engedélyezi. A 90 nap letelte után a miniszter az esetek 99 százalékban nem fogja megnézni, hogy a művelet, amit engedélyezett, hova futott ki, mi lett az eredménye. A bíró viszont általában igen, és ezért akár az is előfordulhat, hogy nem hosszabbíttatnak, vagy akár majd esetleg később új előterjesztést tehetnek." 

Sőt, szerinte ez azt is feltételezi, hogy sokkal több telefonszámot/személyt figyelnek meg, mint az az ezer, amit hivatalosan elismert az Igazságügyi Minisztérium.

Nem kevésbé megdöbbentő, hogy Laborc szerint az is egy jogosan felmerülő kérdés, hogy

"tisztában van-e az engedélyező miniszter egy eszköz, történetesen a Pegasus lehetőségeivel."

Szerinte például Varga Juditnak nem is kellene tudni a kiberfegyver hazai megvásárlásáról, az csak Pintér Sándorra tartozik a miniszterek közül. 

Ezek szerint megtörténhetett az is, hogy Völner Pál úgy írt alá egy lehallgatási engedélyt, hogy nem volt tudatában, hogy az adott telefonszámok kihez tartoznak, illetve a megfigyelést milyen titkosszolgálati eszközzel fogják végrehajtani? Nem hangzik jól, ha ez tényleg igaz. Mindenesetre Laborc szerint csak egy szűk kör tudhatott arról, ki ellen vetették be a kémszoftvert. 

Az is egy jó kérdés, hogy ha a Pegasus használatára kértek engedélyt, abban milyen célt jelöltek meg. Ugyanis az eszköz használatakor nemcsak a megfigyelt személy telefonját, hanem egy harmadik félhez tartozó ingatlant, autót is le lehet hallgatni, amire külön engedélyt kellene kérni - máskülönben ez is jogszerűtlen. 

"Jogtechnikailag az én telefonomnak az átkutatása házkutatásnak minősül, az informatikai rendszerben tárolt adatok megismerése pedig megint más célnak megfelelő, más-más engedélyezési törvényi pont szerint kell engedélyeztetni. Amennyiben nem kaptak ilyen engedélyt és mégis alkalmazták, akkor az szintén jogosulatlan."

- fogalmazott. 

Navracsics nem tudja most eldönteni, igazságügyi miniszterként bevetette volna-e a Pegasust

Kedden délután Budapesten, az ELTE Jogtudományi Kar épülete előtt sajtótájékoztatót tartott Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) megvalósításáért felelős kormánybiztos, ahol a 100 milliárdos büdzséből működő köztévé arról kérdezte, hogy Tapolcán a Városi Mozi igazgatója nem tűzte műsorra Kálomista Gábor Elk*rtuk című filmjét.

Érdekes az is, hogy Laborc szerint van egy "alapvető ellentmondás", miszerint hogy "a kemény szervezett bűnözés nem használja azokat a csatornákat, amelyeket a Pegasus tud fogni. Mint ahogy a kémek és a terroristák sem! Egyelőre azt látjuk, hogy polgármester, újságírók, volt titkosszolgák, ügyvédek voltak célkeresztben". Ez a megállapítása az izraeli forgalmazó NSO-nak is ellentmond, sőt, az NBH egykori főigazgatója szerint a legaggasztóbb az egészben az, hogy "hogy külföldön elérhetővé vált egy országoktól független központi adatbázis több ezer telefonszámmal, melyek köthetőek a Pegasus használatához és magyar állampolgárok adatai is vannak benne".