Varga: az energia-, nyersanyag- és szállítási árak növekedése generálja az inflációt

Varga Mihály
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a megújult főtér ünnepélyes átadásán Tiszafüreden 2021. április 9-én.
MTI/Czeglédi Zsolt

A Világgazdaságban megjelent véleménycikkben reagált Varga Mihály pénzügyminiszter a makrogazdasági számokra, különösen az egyszerre növekvő inflációs adatra és folyó fizetési mérleg hiányára, azaz az ikerdeficitre.

Mint arról lapunk is beszámolt, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy hete a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben jelentetett meg gazdasági publicisztikát, melyben azt írta, „a válság, majd a válságkezelés és a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt, nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre”. A jegybankelnök rámutatott, növekszik a hiány, az államadósság mértéke, a cserearányok is romlanak, illetve a korábban kedvező folyó fizetési mérleg helyzete is megfordul. A monetáris politika vezetője konklúzióként azt vonta le, hogy „el kell engedni, vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét”.

Matolcsy szerint a mostani gazdasági mutatók a Gyurcsány-kormány időszakát kezdik idézni

A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza - írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában. A jegybankelnök szerint a felzárkózás összes területén fel kell értékelni az egyensúlyi szempontokat, jelenleg azonban kiemelten a pénzügyi egyensúly terén.

Varga Mihály mostani gazdasági publicisztikájában arról ír,

a gazdasági mutatók kevésbé a belső, mint inkább a külső hatások miatt romlanak.

Megjegyzi, az inflációs adat már 2018 nyara óta a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott, és emiatt jelentek meg „olyan vélekedések is, amelyek a növekedést támogató költségvetési politikát szintén az infláció fő okozójaként láttatják”.

A pénzügyminiszter szerint sem a hatósági áras termékek és szolgáltatások (például a rezsidíjak), sem fiskális keresletnövelés nem volt inflációs hatású. A bérek növekedése Varga szerint – mivel az nagyrészt a munkáltatót terhelő adóterhek csökkenésének volt köszönhető – szintén nem növelte az inflációt.

A pénzügyér tehát külső okokban látja az egyre nagyobb ütemű pénzromlás miértjét. Mint írja – Luxemburgot leszámítva – hazánkat érintette legjobban az importárak emelkedése, ami

a termelési és értékesítési láncokon tovagyűrűződve megjelenhet az árakban is.

Emellett elismeri azt is, ehhez

az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

(Magyarul: elszállt a forint/euró árfolyam – A szerk.)

A folyó fizetési mérlegről megállapítja, az már 2019-ben negatívba fordult, ami az élénk belső keresletnek és a beruházások magas rátájának köszönhető. A koronavírus-válság miatt csökkent a turizmus és a külföldön dolgozók hazautalása, amit csak részben kompenzált a hazai cégek tőkekiáramlásának csökkenése.

Varga öt pontban látja a mostani helyzet kialakulásának okait:

  1. a turizmus gyengélkedése, melyen az újabb járványhullámok nem javítanak,
  2. a járműipari leállások (például csiphiány),
  3. az energiaárak megemelkedése (időjárási és politikai okok, például a cseppfolyós gáz elszipkázása Kína által vagy az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos gondok),
  4. az uniós újjáépítési alappal kapcsolatos viták,
  5. a külföldi vállalatok jövedelemkiáramlásának csökkenése, mely – mint korábban láttuk – javítja a külkereskedelmi egyenleget.

Varga Mihály a megoldást pedig négy tényező megvalósításában látja:

  1. a fiskális konszolidáció folytatása,
  2. energiafüggőségünk csökkentése,
  3. a külföldről érkező turizmus erősítése,
  4. gazdasági diverzifikáció, azaz a konjunktúraciklusokhoz nem kötődő ágazatok (élelmiszer-, gyógyszer- és egészségipar, elektronika, hadiipar, gazdaságzöldítés) fejlesztése.

A pénzügyi tárca vezetője összegzésként kijelenti,

fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása,

mert ezek révén folytatható a dinamikus növekedési pálya.