Száz forinttal lett drágább egy euró Orbánék alatt, ezért veszünk mindent sokkal többért

Pénz, forint
Illusztráció
Sándor Zoltán / Alfahír

Az üléspont határozza meg az álláspontot, tartja a klasszikus mondás – és mi sem mutatja ennek igazát jobban, mint Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai a magyar gazdasággal kapcsolatban, főleg a forint-euró viszonylatában. Míg az euróárfolyam negatív rekordokat dönt (elértük a 372 forintot), valójában a magyar miniszterelnök már 274 forintnál arról beszélt, hogy a gyenge forint miatt le kell váltani a kormányt.

A Magyar Nemzeti Bank által jegyzett középárfolyamok visszatekintéséből látható, hogyan gyengült a forint az Európai Unióba való belépésünk és a 2010-es kormányváltás óta:

  • 2004. májusi átlag, 1 euró: 252,88 forint
  • 2010. áprilisi átlag, 1 euró: 265,44 forint
  • 2021. novemberi átlag a mai napig számolva: 363,84 forint

Fentiekből látható, hogy a 2004. május 1-i uniós csatlakozásunk 252 forintos euró árfolyamát még a gazdasági válság után, 2010-ben is csupán 13 forintos romlással, 265 forinton adták át a következő kabinetnek. A kormányváltás után viszont a nemzeti fizetőeszköz folyamatos romlásnak indult, és ma már átlagban 363 forintnál járunk, míg a rekord 372 forintot jelentett kedden.

Mindeközben nem árt megjegyeznünk azt sem, hogy a 2004-ben velünk együtt EU-taggá váló országok közül Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia mind bevezették már az eurót, a magyarokon kívül csupán a csehek és a lengyelek tartották meg saját fizetőeszközüket annak ellenére, hogy eredetileg vállalták annak bevezetését.

De ha további érdekességekre vagyunk kíváncsiak arról, valójában hogyan vélekedett a mai miniszterelnök a gyenge forintról akkor, amikor még nem rajta múlott a dolgok alakulása, nézzük meg, mit nyilatkozott 2008. október 21-én a Budapest Értéktőzsde vezetőivel való tárgyalását követő sajtótájékoztatóján.

Mint Orbán Viktor fogalmazott, szerinte a kormányzat a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron mozgott volna 250 és 260 forint között,

akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki egy rossz pszichózis.

A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak. Ezzel a bizalmi helyzettel, amiben most a miniszterelnök és kormány van, nem lehet a forint esését megakadályozni - jelentette ki az akkori Fidesz-pártelnök, aki szerint a bizalmi válságot a rossz vezetés okozza, egy jobb vezetéssel viszont megoldható a bizalmi válság, megvédhető a forint is.

Nos, ebből a védelemből és bizalomból lett 372 forintos euró.

Orbán Viktor azt szorgalmazta, hogy végre cselekvőképes vezető álljon az ország élén,

„mert a mostani vezetővel nem lehet elkerülni, hogy a forint megroppanjon, hogy a meginduljon a gazdaság
visszaesése, hogy több mint 200 ezer ember állása veszélybe kerüljön.”

Azt pedig már tényleg csak zárójelesen jegyezzük meg, Orbán Viktor a sajtótájékoztatón aggasztó jelnek nevezte azt is, hogy Gyurcsány Ferenc felhívta Putyint. A pártelnök úgy fogalmazott: maga a hír "elég rosszul hangzik".

Hozzátette: nyilván senki sem kívánja Magyarországon, "hogy a pénzügyi válság eredményeképpen Magyarország orosz kézre jusson", ezért még azelőtt meg kell oldani Magyarország bizalmi válságát, mielőtt a helyzet odáig súlyosbodna, hogy az oroszokon kívül másra nem lehet számítani.

Ma pedig ismerjük, mi a helyzet: az orosz kormánnyal közeli viszonyba kerültünk, miközben gigantikus hitelt vettünk fel tőlük a paksi bővítésre – amit aztán velük is végeztetünk el, a politikai összefonódásoknak és kiszolgáltatottságnak pedig már se eleje, se vége; és akkor Kínáról még nem beszéltünk, ahol ugyanez a helyzet.

Előny, vagy hátrány a gyenge forint?

A forint gyengülésének egyébként előnye és hátránya is van. Előnye lehet, hogy ha egy külföldi multinacionális cég szeretne befektetni mondjuk egymilliárd eurót egy új magyar üzembe, akkor többet ér a pénze, például 250 milliárd forint helyett 370 milliárdból fejleszthet, amivel sokkal jobban jár - ezért inkább ide jön, nem pedig Romániába megy, aminek mi örülhetünk.

Emellett előnye az is, hogy ha a vállalatnak bruttó 400 ezer forintos fizetést kell adnia a dolgozóknak, akkor az nem 1600 euró (250 forintos eurónál) lesz neki havonta, hanem csak 1081 (370 forintos eurónál), tehát jobban megéri magyarokat dolgoztatni, ami miatt jobban pörög a gazdaságunk, van munkahelyünk, növekedik az exportunk.

Másrészről viszont a gyenge forint visszaüt az import áruk megvásárlásánál, márpedig be kell látnunk, hogy ha elmegyünk a boltba, a befőttes gumitól kezdve az iPhone-ig jóformán mindent külföldről hoznak be a kereskedőink, tehát nagyon nem mindegy, hogy hány forintot ér egy euró.

Vegyünk néhány példát: ha 1000 euró egy új tévé, akkor jelentős különbség van aközött, hogy 250 ezerért kapjuk meg, vagy 370 ezerért. Vagy ha 20000 euró egy új autó, akkor az 5 millió forint jelentősen jobban hangzik, mint a 7,4 millió. Márpedig most utóbbit fizetjük, ha egyáltalán telik rá.

Ez alapján hiába csábítjuk ide a külföldi beruházókat, hogy kínai mintára olcsó munkaerőt ajánljunk számukra, ha a munkáért kapott pénzünk is értéktelenné válik. A gazdaság persze mutathat fejlődést, és a fizetések is nőhetnek, de ez is látszólagos marad az infláció miatt, hiszen az élelmiszerárak is ugyanolyan ütemben növekednek, ahogy a fizetések.

Éppen ezért lehet vitát folytatni arról, hogy a gazdaság a gyenge vagy az erős forinttal működik-e jobban, az azonban biztos, hogy azt az utat az Orbán-kormány is életveszélyesnek tartotta 2010 előtt, amit most következetesen kitapos magának. A gyenge forint gazdasági előnyeit pedig végső soron az emberek fizetik vissza azzal, hogy semmit nem ér a pénzük, amiért dolgoztak.