Mihez kezdhet az Egységben Magyarországért Kínával és Oroszországgal?

Civitas
Civitas Intézet - Facebook

Az Egységben Magyarországért kétségkívül egyik legnehezebb kihívása, hogy mitévő legyen Orbán Viktor úgynevezett keleti nyitásával - plasztikusan: azzal a helyzettel, hogy a Fidesz-KDNP nemcsak beengedte az orosz és a kínai érdekeltségeket hazánkba, de még el is adósította Magyarországot Moszkvával és Pekinggel szemben.

Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Civitas Intézet napokban megrendezett, "Magyarország külpolitikája Márki-Zay Péter vezetésével" című kerekasztalbeszélgetésének résztvevői. 

A külföldi diplomaták meghívásával zajló rendezvény bevezetőjét Simonyi András, Magyarország korábbi amerikai nagykövete mondta el, amiből kiderült, egy ellenzéki győzelem után gyökeres fordulat várható a külpolitikánkban.

Simonyi András szerint az Egyesült Államokat egyetlen egy szóval nagyon nehéz meghatározni, főleg Európában, ahol Washington szerepét államonként másként látják. Hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy félretegye az ideológiai kérdéseket, előítéleteket az Egyesült Államokkal szemben, különben a szövetség/kapcsolat sosem lesz olyan erős, mint amilyennek lennie kellene. 

Magyarországnak nem szabad olyan utat választania, amely Washington politikájával nem összeegyeztethető, ugyanis bizalomteljes, erős és tartós kapcsolatra kell törekedni Amerikával

- mondta. Simonyi András szerint Magyarország helye Nyugaton van, és nem az orosz-kínai érdekszférában. Bízik abban, hogy Magyarország feleszmél és az ellenzék megnyerni ezt a választást. A volt nagykövet elmondta azt is, hogy hazánk bár nem központi kérdés, de a szerepe attól még fontos az Egyesült Államok, és az is fontos nekik, hogy itt, Európa közepén a demokrácia működjön és ne üljön fel az ország arra a vonatra, amelyet Oroszország vezet. Ugyanis az a kérdés joggal merül fel a tengerentúlon, hogy Magyarország miért lett Oroszország és Kína trójai falova az Európai Unióban.

Így viszonyul a magyar kormányhoz a Putyin kontrollálta orosz média

Részletes tartalmi vizsgálatnak vetette alá a Political Capital legfrissebb tanulmányában az orosz nyelvű médiában megjelent, Magyarországgal és az Orbán-kormánnyal foglalkozó anyagokat. Név szerint az RT (korábban Russia Today), Sputnik International, Ria Novosztyi, Kommerszant és News Front médiumokat vették górcső alá kvalitatív módszerekkel, narratívaelemzéssel és tényszerűségi vizsgálattal.

Ezután több panelbeszélgetésre is sor került az ellenzéki politikusok, Eörsi Mátyás (DK), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Ungár Péter (LMP), Cseh Katalin (Momentum), Harangozó Gábor (MSZP), valamint Barabás Richárd (Párbeszéd) részvételével.

A V4-kkel kapcsolatban konszenzus alakult ki az ellenzéki résztvevők között, Barabaás Richárd ezek a szövetségek az egész Uniót képesek erősítani. A visegrádi államokat összekötik azok a demokratikus értékek, amelyek az EU-hoz is kötik őket, például az akadémiai szabadság, vagy épp a szólás- és sajtószabadság. Ugyanakkor ennek a szövetségnek a bővítésén is el kell gondolkozni, Románia V4-es tagságával - tette hozzá. Cseh Katalin szerint sem szabad egy merev együttműködésre gondolni, amikor a V4-ekről beszélünk, ezért is lenne fontos Románia és más szomszédos országok meghívása, integrálása a szervezetbe és vissza kell térnünk az együttműködés alapértékeire a Momentum EP-képviselője szerint.

Ungár Péter a küszöbön álló transzatlanti kereskedelmi egyezmények kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekre kell összpontosítani. Azt viszont nem szabad engedni, hogy agráriumra nagy hatással legyen a GMO technológiát használó szervezet lobbi ereje, legalábbis a magyar agráriumot meg kell óvni az GMO-tól. Az LMP-s politikus szerint a szabadkereskedelem mezőgazdaságra, közlekedésre és energiapolitikára gyakorolt hatása gyökeresen ellene van a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Némileg kiszólva a kánonból Ungár Péter aláhúzta, bár a NATO- és EU-tagságunk pozitív fejlemény, de nem hiszi, hogy az Egyesült Államoknak, Kanadának és az Európai Uniónak az Obama-kormányzat által javasolt szabadkereskedelmi megállapodásokat meg kellene kötnie.

A jobbikos Gyöngyösi Márton a Brezsnyev-doktrína újjászületésére figyelmeztetett.

Az EP-képviselő elmondta, az oroszok kiadtak egy dokumentumot, amely szerint a nyugati szövetségeseknek el kell tűnniük az egykori keleti, poszt-szovjet európai befolyási övezetből. Ez a hidegháborús retorika félelmetes, amit már a történelemből is jól ismerünk, és amin nem akarunk ismét keresztülmenni - tette hozzá. Az üzenet nagyon világos, és nagyon világos veszélyekkel és következményekkel jár az EU számára.

A Jobbik elnökhelyettese beszélt arról a felülvizsgálatra váró uniós koncepcióról, amely a kétsebességes Európáról szólna. Ezt Gyöngyösi halálosnak titulálta az EU számára, mert a periféria tagállamai csak lazán fognak kapcsolódni az EU-hoz. Példaként felhozta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megkapta a Druzsba – Barátság díjat Moszkvában. Aki ilyet kiérdemel, az biztosan az oroszok érdekeit szolgálja - magyarázta Gyöngyösi Márton. 

Minden európai parlamenti képviselőnek lobbiznia és harcolnia kellene a kétsebességes Európa ellen

- szögezte le. 

"Mi Magyarország érdeke?"

- tette fel a kérdést Cseh Katalin. Az az érdeke, hogy egyedül lépjünk fel a globális színtéren, és cowboyt játszva, a nyugati érdekek ellenében cselekedjünk, és próbáljuk megtalálni a saját utunkat? Vagy a nyugati szövetség része akarunk lenni, és az EU érdekeit és politikáját képviselni? - folytatta a téma boncolgatását a politikus. 

Azt elfogadta, hogy Kína az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, de a jelenlegi viszonyunk már túlmutat a kereskedelmen. A pragmatizmust gyakran emlegetik a politikában - de mi a fene pragmatikus abban, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal az elkövetkező 100 évben nem fog profitot termelni? - fogalmazott, hozzátéve: hasonló kérdések felmerülnek a Fudan kapcsán is.

Cseh Katalin szerint az ár, amit meg kell fizetnünk ezekért a beruházásokért nem más, mint hogy Orbán Viktor hazánkat Kína trójai falovává tette az EU-ban

"Mit tegyünk a kormányváltás után?" - kérdezte a közönségétől a momentumos EP-képviselő. Szerinte, ahogy Litvánia is tette, nekünk is fel kell mérnünk a szerepünket a különböző Kínával megkötött gazdasági társulásokban, fel kell szólalni az emberi jogok, az újgururok és Hong Kong mellett, és erőteljes, konstruktív európai hangra van szükség Magyarország részéről a kormányváltás után.