Így viszonyul a magyar kormányhoz a Putyin kontrollálta orosz média

Putyin, Orbán, Orosz-magyar
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Részletes tartalmi vizsgálatnak vetette alá a Political Capital legfrissebb tanulmányában az orosz nyelvű médiában megjelent, Magyarországgal és az Orbán-kormánnyal foglalkozó anyagokat. Név szerint az RT (korábban Russia Today), Sputnik International, Ria Novosztyi, Kommerszant és News Front médiumokat vették górcső alá kvalitatív módszerekkel, narratívaelemzéssel és tényszerűségi vizsgálattal.

„Miközben a nyugati sajtó jelentős részében negatív a magyar kormány megítélése, az orosz média szinte kizárólag pozitív hangon számol be a kabinet lépéseiről. Ugyanakkor ha a Kreml pillanatnyi érdeke azt diktálja, az orosz média Magyarországot is eszközként használja saját Nyugat-ellenes információs műveleteiben”

- hangzik a kutatóintézet fő megállapítása, melyhez hozzátartozik, hogy az orosz média pozitív viszonyulását alapvetően az határozza meg, hogy a jelenlegi magyar kormány politikai-ideológiai közelséget mutat a putyini rezsim felé.

A szerzők ezenfelül további konklúziókra is jutottak az elemzésben:

  • A kabinet Oroszország irányában nagyon barátságos politikájának bemutatása azért hasznos a Kremlnek, mert egy EU- és NATO-tagállam baráti attitűdjével ellensúlyozhatják az Oroszország nyugati elszigeteltségével kapcsolatos aggodalmakat. Ez segíti a diplomáciai karanténból való kitörést. De időnként megtörik ezt a harmóniát, például az 1956-os forradalom 50. évfordulója kapcsán, amit a Rosszija 1 televízió az első színes forradalomnak bélyegzett.
  • A magyar kormány emellett az EU-val szembeni konfliktusai által is jelentős szerepet kap az orosz médiában, mellyel az orosz sajtó az Európa megosztottságáról és cselekvőképtelenségéről szóló Kreml-narratívát igyekszik alátámasztani. Ebben a kontextusban Magyarország sokszor mint Moszkva eszköze jelenik meg, „faltörő kosként”. Jelesül a 2017-es civileket megbélyegző törvény szövege több ponton is egyezett orosz megfelelőjével, a „gyermekvédelmi törvény” LMBTQ-közösséggel kapcsolatos szabályozása pedig szigorúbb is orosz mintájánál.
  • Az információs hadviselés részeként a Kreml-párti média arra törekszik, hogy a nemzetközi színtéren hiteltelenítse Ukrajnát, felmentse Oroszországot a konfliktusban vállalt aktív szerepe alól és a kijevi kormányt tüntesse fel agresszorként. Az utóbbi években elmérgesedett magyar-ukrán vita harsány hangneme segít a Kremlnek abban, hogy a Budapest és Kijev közötti nézeteltérést felhasználja saját Ukrajna-ellenes propagandájában. Az orosz nyelvű médiában megjelenő, magyar „szakértők” közreműködésével készült anyagok esetenként átszivárognak az ukrán médiába is, melyek aztán hatással lehetnek az ukrán többség és a kárpátaljai magyar kisebbség kapcsolatára, illetve az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokra is. Például magyar „szakértőként” Keveházy Miklós tűnik fel időnként, olyan dezinformációkkal, mint hogy Soros György áll a Pegasus-ügy mögött, vagy hogy Orbán Viktort áltanácsadói arra biztatják, „próbálja csak meg” elfoglalni Kárpátalját.

Az intézet által elkészített tanulmány teljes szövege itt érhető el.