Nagyot blöffölt Navracsics a balatonrendesi hulladékhasznosító ügyében

Kategorikusan, teljesen egyértelmű

Radics Mihály, a Mészkő-Polgár Kft. balatonrendesi bányájának vezetője az Alfahír azon kérdésére, megkereste-e őket Navracsics Tibor, a térség fideszes képviselőjelöltje a bánya rekultivációjának ügyében. Lapunk azt követően hívta fel telefonon a vöröshomokkő bánya illetékesét, hogy a fideszes politikus szerdán egy Facebook-posztjában kijelentette, nem lesz újrahasznosított hulladéklerakó Balatonrendesen, és erre „személyesen vállalt garanciát a helyiek felé”.

A kérdés igencsak összetett, és a labda itt sem Navracsics Tibornál pattog. A Mészkő-Polgár Kft.-nek a kitermelésre vonatkozó üzemterve 2026. december 31-ig érvényes. A rekultivációs terv szerint pedig a balatonrendesi hegyen keletkező bányaüreget nem veszélyes építési törmelékkel (tégla, cserép, beton, iszap, üveg) töltenék fel, amire – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat tanúsága szerint – 10 centi vastag deponált humuszos talajréteg kerülne.

Arra a kérdésünkre, hogy a jelenlegi rekultivációs tervet megváltoztatnák-e, Radics Mihály nem kívánt nyilatkozni. Megerősítette, hogy előzetes engedélyük van a nem veszélyes hulladék újrahasznosítására, de végleges döntést a cég még nem hozott, egyelőre „stoppolják a dolgot”. A bányavezető azt mondta, a hulladéklerakó kérdésében cégük ügyvédje tud nyilatkozni, ígéretet is kaptunk arra, hogy jogi képviselő visszahív minket telefonon, de cikkünk megjelenéséig erre nem került sor.

Szemét helyett kultúrát!

De miért is kérdéses a rendesi bánya rekultivációjának sorsa? A falu a legkisebb Balaton melletti település, lakosságának lélekszáma 2015-ben 121 fő volt. Tehát egy igazi kis ékszerdobozról beszélünk, mely amellett, hogy például parasztházai révén meg tudta őrizni falusias jellegét, a „magyar tenger” közelsége miatt pompás turisztikai célpont is.

Emiatt igazán meglepő, hogy

holott a Káli- és Tapolcai-medencében levő környező települések (valamint egész Balatonfüred és a Tihanyi-félsziget) mind-mind bekerültek ebbe a körbe.

Nem véletlen, hogy az első, 2018-ban kelt első határozat ellen a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület nevű civil szervezet fellebbezést nyújtott be. Miután 2020-ban az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat megszületett, a rendesi polgárok megalakították a Balatonrendesi Természetbarátok Egyesületét, jelenleg ők próbálják elérni, hogy a hegyen kibányászott kő helyét ne sittel töltsék fel, hanem a keletkezett tájsebet másképp hasznosítsák.

„Nem látjuk a párbeszédet, hogy a bányatulajdonosok hajlandóak lennének az egyezségre” – mondta lapunknak Fáy-Siebenbürger Róbert professzor, az egyesület elnöke. Sérelmezte, hogy a Mészkő-Polgár Kft. mindössze egyetlen alkalommal jelent meg a kérdésben meghirdetett önkormányzati ülésen, meghallgatáson.

A civil szervezet vezetője úgy véli, „ott van a kutya elásva”, hogy akár 200 kilométerről is hordhatják ide azt az építési törmeléket, amit például Ausztriában az ottani szabályozás miatt nem lehet lerakni. Rámutatott, amit az esővíz kimos a lerakott anyagokból, az a hegyről előbb-utóbb a Balatonba fog folyni.

Hiába mondják azt, hogy nem fognak hozni káros anyagot, nem tudunk odaállni minden teherautó mellé megnézni, hogy van-e benne egy kiló azbeszt vagy nincsen

– hangsúlyozta az egyesületi elnök.

Arra is panaszkodott, hogy az önkormányzatnak 2020 végén egy hónapja lett volna elkészítenie egy értékelést a határozatra, azonban az ezzel megbízott ügyvédi iroda ezzel nem készült el időben. A falu polgármestere tavaly nyáron le is mondott, Fáy-Siebenbürger szerint pedig a település vezetésével megbízott alpolgármester „nem kompetens”. A civil szervezet szerint a fennálló vitát úgy lehetne megoldani, hogy

A bányától a Balaton-parti 71-es főútig vezető Bányász utcán egyébként jelenleg is óránként 30 kilométeres sebesség-, valamint 5 tonnás súlykorlátozás van érvényben. A határozatot még 2008. január 25-én hozta meg az önkormányzat képviselő-testülete. Vagyis

Érdekesség, hogy a rendesi civilek honlapján olvasható e-mailek tanúsága szerint a falucska vezetésének tavaly június végén azt jelezték,

és azokat – mivel az utca önkormányzati kezelésű útszakasz – az önkormányzatnak kell visszahelyeznie. A polgármester asszony felé több jelzés érkezett még tavaly novemberben is, de addig nem történt semmi.

Gelencsér Éva, az egyesület alelnöke lapunknak arról beszélt, a tapolcai rendőrség vezetője megkeresésükre azt mondta, ilyen korlátozást fenntartani nem tilos, de nem célszerű korlátozni a bányatevékenységet.

Csakhogy ha 40 helyett 5 tonnás teherautókkal hordanák el a kitermelt követ, akkor már nem érné meg nekik

– húzta alá.

A dolgok törvényes rendje valahogy mégis csak helyreállt,

Gelencsér Éva arról is beszélt, hogy a mostani kitermelést sem nézik jó szemmel, de azt szeretnék, hogy a 2026-ig tartó kitermelési engedély lejártával zárjon be a bánya, majd folyjon egy általuk is elfogadott rekultiváció.

„Az eredeti rekultivációs terv szerint – tudomásunk szerint – termőfölddel rekultiválták volna a bánya helyét – mesélte az alelnök asszony. – Csakhogy a Mészkő-Polgár Kft. módosítást kért és kapott nem hulladéklerakásra, mert azt egyébként tiltja a helyi építési szabályzat is, hanem hulladék-újrahasznosításra. (…) Az építési törmeléktől meg az iszaptól a tégláig, a betonig minden benne van” – emelte ki Gelencsér Éva, aki úgy véli, ha egyszer sikerült módosíttatni a rekultivációs tervet, akkor lehessen még egyszer módosítani azt,

és mi úgy gondoljuk, hogy a falu meg a kultúra hasznára lehetne hasznosítani, mint például tanösvény, szoborpark, teniszpálya, szabadtéri mozi, amfiteátrum.

Az egyesület alelnöke megjegyezte, így lehetne kapcsolódni a környékbeli kulturális eseményekhez is, így a Balatontól 1000 méterre nem 40-50 tonnás, kővel megrakott kamionok dübörögnének, és nem szennyeznék zajjal, porral a környezetet. Példaként hozta fel, hogy a Bányász utcában, ahol a teherautók járnak a bányához, lakóházak, nyaralók épültek, amelyek az állandó forgalom okozta rezgéstől megrepedezhetnek.

„Balatonrendes a Balaton-part szívében van, a legkisebb Balaton-parti falu. Ne akarják negyven évre tönkretenni! Ez azt jelenti, hogy elbontanak egy hegyet, és helyette felépül egy sitthegy, amire tízcentis földréteget terveznek” – utalt a határozatban is kiszámított feltöltési időszakra Gelencsér Éva, aki azt is hozzáfűzte,

Ez egy gyönyörű, szép, kis, kedves falu! Ennek az volt a varázsa, ide azért jött nagyon sok letelepedni vágyó üdülőtulajdonos, mert ez volt a környék legcsendesebb, legszebb, legkisebb faluja. Ezt akarják tönkretenni negyven évre

– érvelt a helyi civil szervezet alelnöke, aki hozzátette, akár a polgári engedetlenséget is készek bevetni ennek megakadályozása érdekében.

„Tényleg a legjobb lenne a kulturális rekultiváció – vette vissza a szót Fáy-Siebenbürger Róbert. – Bekapcsolódni a Kapolcsi Napokba, a bányában két sík van, tökéletesen lehetne kialakítani ilyen kulturális célú tereket, ezzel a falu is jól jár, a Balaton is jól jár.”

Nem kell mindig mindent szétbányászni és tönkretenni pár millió forintért. Azért mert egy embernek a személyes érdekei és a vagyongyarapodási igénye úgy kívánja, nem kell, nem tudom, hány ezer ember életét tönkretenni

– mondta az elnök.

A civil szervezet vezetői végül leszögezték, a termőfölddel történő rekultiváció lenne a legutolsó, amit még el tudnának fogadni, de „az, hogy ide bármilyen trutyit, szemetet hozzanak újrahasznosítás címén, azt köszönjük szépen, nem kérjük!” – szögezték le.

A Balatonrendesi Természetbarátok Egyesülete Elnöksége online petícióban is szeretné megszólítani az őket támogatókat, felhívásukat már csaknem 8400-an szignózták.

Kormánypárti igen a sittlerakóra

Az Országgyűléshez nem sokkal a határozat jogerőssé válása után, 2021 januárjában nyújtott be határozati javaslatot Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, amiben az Országgyűlés arra szólította volna fel a kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket a balatonrendesi vörös homokkőbánya építési törmelékkel történő feltöltése ellen. Az indítványt a Fenntartható Fejlődés Bizottságának 2021. február 23-i ülésén

Nyilván nem véletlen, hogy a választási kampányban tehát újra előkerült a bánya ügye, de a kormánypárt részéről már nem a sorozatos botrányok miatt kegyvesztetté vált térségi képviselő, Fenyvesi Zoltán, hanem az új képviselőjelölt, Navracsics Tibor aktivizálta magát.

A korábbi brüsszeli politikus hétfőn Sümegprága polgármesterével is találkozott az ott megnyitni szándékozott bánya kérdésében, és akkor is ígéretet tett, hogy arra nem kerül sor. Tette ezt annak ellenére, hogy a labda abban az esetben sem nála, hanem a Veszprémi Törvényszéknél pattog, a bíróságnak kell politikusi nyomástól mentesen elbírálnia az osztrák bányacég keresetét.

Navracsics – úgy tűnik – egy biankó csekket állított ki szerdai Facebook-posztjában a rendesi bánya ügyében is. Amit meglehetősen hiteltelenít nemcsak az, hogy eddig meg sem kereste a bányászati engedményes Mészkő-Polgár Kft.-t, hanem az is, hogy fideszes párttársai egy éve is a kultúrcélú rekultiváció helyett a sittlerakót támogatták a Parlamentben.