A bányászati engedélyt kérő Modre Bergbau GmbH ismét megtámadta a bíróságon a Veszprém Megyei Kormányhivatal határozatát, így továbbra sem tudni, lesz-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel bányászati tevékenység a Sümegprága melletti kőfejtőben. Az osztrák cég még 2017-ben szerezte meg a bányászati jogot a Veszprém és Zala megye határán levő, nem üzemelő bányára, a tervdokumentációt 2019 végén nyújtották be, az első, 2020. áprilisi határozatot viszont a Veszprémi Törvényszék 2020 végén született ítéletében megsemmisítette, és a természetvédelmi előírásokra vonatkozóan új eljárás lefolytatására kötelezte a Kormányhivatalt.
A Kormányhivatal 2021 novemberében született, második határozata pedig ismét a „hoztam is ajándékot meg nem is” példáját mutatja fel. A bányatelek ugyanis tíz helyrajzi számon fekszik, ebből a Modre Bergbau ötre kapott bányászathoz környezetvédelmi engedélyt, másik ötre pedig nem. Az indokolás szerint az utóbbi öt helyrajzi szám esetében „a tevékenységgel szemben kizáró ok merült fel”, ugyanis a bányászati tevékenység nincs összhangban a sümegi és sümegprágai településrendészeti eszközökkel. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy
így ott – mint a határozat fogalmaz – „sem bányászati tevékenység, sem ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenység (közlekedés, parkolás, deponálás stb.) nem végezhető”, míg az ide nem tartozó területen az ott előforduló állatfajokra „természetvédelmi monitoringot kell végezni természetvédelmi szakértő bevonásával min. évente 3 alkalommal a fészkelési és vegetációs időszakban”. Röviden: az osztrákok úgy kaptak engedélyt bányászatra, hogy az gyakorlatilag kivitelezhetetlen, és nem is éri meg nekik.
Az osztrák bányacég tavaly december 14-én kelt felülvizsgálati kérelmében azt kérte a Törvényszéktől, hogy ezt a rendelkezést semmisítse meg, adjon kitermelési engedélyt az egész területre, a természetvédelmi monitoringot – mivel az indokolatlanul nagy terhet jelentene a bányacégnek – évi egy alkalomra csökkentse.
Intelligens rezgés?
A helyiek azonban nem csak a természetet féltik. A Kormányhivatal határozata nem állapított meg például levegőtisztaság-védelmi vagy zajvédelmi kockázatot, legalábbis a Modre Bergbaunak ezek elkerüléséért mindent meg kell tennie. Ezen felül ki kell építenie egy aszfaltutat is, hogy a kitermelni szándékozott bazaltot Sümegprága belterületét elkerülve tudja elszállítani. A helyi civilek képviselője, Nagy Miklós lapunk megkeresésére azt mondta, véleménye szerint
Példaként hozta fel, hogy tudomása szerint
az ugyanis az országos kék túra útvonalán lenne, illetve a Mária zarándokút is a közelben vezet, úgyhogy – mint fogalmazott – „nem hiszem, hogy ott nagyon örülnének bármilyen teherforgalomnak”. Nagy Miklós rámutatott, itt nem valami erdei ösvényről lenne szó, legalább 40 tonnás tehergépkocsikat elbíró útnak kellene lennie.
A településrendezési tervek mind Sümeg, mind Sümegprága esetében tiltják a bányászatot. Utóbbi esetében véderdőként tartják nyilván a területet, míg Sümeg településrendezési tervében rekultiválandó terület a bánya – fejtette ki Nagy Miklós.
Tény, hogy a falu nem szeretné, hogy tőlünk alig 800 méterre bánya legyen
– hangsúlyozta a helyiek szószólója. Elmondása szerint a rezgéstől, a portól és a zajtól féltik a most még nyugodt kis települést. Közölte, a hegy most megvédi őket, például 20 éve nem volt jégverés Sümegprágán, de „ha ezt megpiszkálják, akkor itt a mikroklímától elkezdve a természetes védelemig minden változni fog, valószínűsítem”.
Nagy Miklós megjegyezte azt is, a hatástanulmány azt írja, a bányából a robbantási rezgések nem lesznek érezhetők Sümegprágán. Ezzel szemben – emelte ki – a négy kilométerre levő uzsai vagy a két kilométerre levő bazsi bánya robbantásai érezhetők. Nagy Miklós ezt az ellentmondást nem érti, ahogy azt sem, hogyan számolták ki, hogy „a por csak a bányától 111 méterig terjed”. Holott – tette hozzá – a szomszédos bányák porzása hosszan elterül.
Itt a hangok, a por meg a rezgés intelligensebb, mint arra, mert nem jön le a faluba? Másra nem tudok gondolni
– mondta nem kevés malíciával.
Nagy Miklós azt is megemlítette, a bányatelken egy kiemelten védett madárfajt is regisztráltak, mellyel kapcsolatban a településrendezési tervet is úgy kell módosítani, hogy annak az élőhelyét ne bolygassák.
Azt is el kell mondanom, mindenről szól a hatástanulmány, csak az emberről nem. És ez valahol mindenkinek fáj
– fűzte hozzá zárásként.
A hatszáz lelkes faluban 2020-ban tartottak egy fórumot, ahol a lakosok egy 320 aláírással ellátott petíciót is átadtak a bányacég képviselőjének. Ennek ellenére a Modre Bergbau nem tett le a bányanyitásról, mint láttuk, minden követ megmozgat, hogy utána ő maga mozgathassa a köveket.
Rig Lajos régóta, Navracsics Tibor frissen
A lakosok érdekeinek képviseletét Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője vállalta fel. Írásbeli kérdéssel fordult az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, az államtitkári válasz érdemi része pedig abban merült ki, hogy
a sümegprágai bányatelkeket érintő bányászati jogot a hatályos szabályozásnak megfelelően adták ki.
A Schanda Tamás államtitkár által jegyzett válasz a környezeti, esetleges egészségügyi hatásokra nem tér ki.
Sümegprágai bányaügy: a minisztérium szerint minden a legnagyobb rendben
Semmitmondó, az esetleges félelmeket csöppet sem cáfoló választ kapott Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője arra a kérdésre, a kormányzat - a helyiek kérésének megfelelően - megakadályozza-e a sümegprágai bányanyitást, illetve azt, hogy a bánya a kitermelést követően a balatonrendesi példa alapján sittlerakóként működjön.
Rig nem először segít aktívan a helyieknek megkeresésünkre az ellenzéki honatya emlékeztetett, amikor pár évvel ezelőtt a pszichiátriai betegeknek otthont adó nyírlaki Tarányi-kastélyt el akarták adni és az ott élő gondozottakat a környező településekre, köztük Sümegprágára akarták beköltöztetni az e célból vett ingatlanokba, a lakossággal összefogva ezt is sikerült megakadályozniuk.
A bánya ügyében is az vezethet eredményre, ha annak megnyitása ellen a falu döntő többsége tiltakozását fejezi ki, melyben továbbra is számíthatnak a támogatásomra
– fejtette ki Rig Lajos.
Hétfőn azonban újabb fordulatot vett az ügy. Mivel Fenyvesi Zoltán, a térség fideszes egyéni választókerületi képviselője gyakorlatilag kegyvesztetté vált, a helyére pályázó Navracsics Tibor látogatott a falu polgármesteréhez, Hujber Csabához. „Nem nyílik bánya Sümegprágán” kezdetű Facebook-posztjában a fideszes politikus azt írja, a polgármesterrel egyetértettek abban, hogy „a helyi lakosok érdekei a legfontosabbak”.
Csakhogy – mint láttuk – Navracsicsnak ehhez a történethez gyakorlatilag semmi köze nincs, a Modre Bergbau ilyen feltételekkel nem akar bányászni, vagyis a fideszes politikus posztjában finoman szólva nem vállalt semmilyen kockázatot. A labda most a bíróságnál pattog (erre semmilyen politikusnak nem szabad hatással lennie!), a törvényszék pedig vagy megadja a környezetvédelmi engedélyt az egész területre, vagy elutasítja az osztrák bányacég keresetét, esetleg ismét új eljárásra utasíthatja a Kormányhivatalt. Mindenesetre amíg nincs végleges, megtámadhatatlan döntés, addig a sümegprágaiak és a környékbeliek nyugodtan alhatnak.