50 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak az ellenzék

ellenzék pedagógusok béremelése
youtube.com

Történelmi napra ébredtünk, hiszen a pedagógusok a tanárok ma kétórás figyelmeztető sztrájkon vannak túl!

Ezzel kezdte Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az Egységben Magyarországért sajtótájékoztatóját, ahol az ellenzék kifejezte támogatását a pedagógus-sztrájkban résztvevők mellett. Csányi Tamás szerint annak ellenére, hogy korábban rengeteg fenyegetés érte a kormány, illetve a fenntartó Emmi részéről a pedagógusokat, nagyon sokan vettek részt a béremelés érdekében szervezett munkabeszüntetésen, amiért a jobbikos politikus köszönetét fejezte ki.

Hiszem, hogy ennek lesz folytatása

- mondta Csányi Tamás, aki felidézte, hogy tavaly októberben már kérte a pedagógus bérek emelését.

Tettem ezt azért, mert már akkor meghallottuk a szakszervezetek segélykiáltását, már akkor tudtuk, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak, kifulladtak a kormányzattal. Éppen ezért tettük fel a kérdést, mikor lesz béremelés? Nem tették meg és ennek a következménye most a sztrájk

- jelentette ki a Jobbik képviselője.

Csányi Tamás hangsúlyozta, kormányváltásra készülnek, ezért megfelelő perspektívát kell nyújtaniuk a pedagógusoknak is.

Az első és a legfontosabb amiről konszenzus született, a bérek fejlesztése. Ez hozzájárulhat a pedagógusok társadalmi megbecsüléséhez és ahhoz, hogy a diplomás átlagbérhez közelítsen a fizetésük. Jelenleg a legalacsonyabb bérrel ők rendelkeznek. A következő parlamenti ciklusban ezért 50 százalékos béremelést tervezünk, de nemcsak a pedagógusok számára, hanem az oktatásban résztvevők számára is

- jelentette be az ellenzék tervét Csányi Tamás hozzátéve, hogy azokon a helyeken, ahol kínzó a tanárhiány, ott bérlakásprogram bevezetésével segítenének.

Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány azt ígérte, több munkát kér ugyan a pedagógusoktól, de cserébe több bért fog fizetni, ám ezt az ígéretét megszegte.

A szakszervezetek követelései helyesek, méltányosak és szakszerűek, ezért mi, külön-külön és együtt kiállunk mellettük, és igazat adunk nekik

- jelentette ki a szocialista politikus.

Erőss Gábor, a Párbeszéd józsefvárosi alpolgármestere arról beszélt, hogy

meg kívánják szüntetni a bürokratikus Klebelsberg Központot és a tankerületeket, amelyek gúzsba kötik az iskolákat. A helyi közösségek visszakapják majd önrendelkezési jogukat az iskoláik fenntartását illetően, de úgy, hogy „a 2011 előtti oktatási rendszer végletes széttagoltságából fakadó problémákat” is orvosolják.

Az Egységben Magyarországért vissza akarja állítani a tankönyvválasztás szabadságát és a pedagógusok szakmai önállóságát. Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja szerint fel kell szabadítani a tantervi szabályozást is a jelenlegi kötöttségek alól

A túlzsúfolt és ideológiailag meghatározott kerettantervek helyett választható mintatanterveket kell biztosítani az iskolák számára.

Tervezik az önálló Oktatási Minisztérium létrehozását is. Hogy miért, azt Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint a mai nap is világosan megmutatta. 

Amíg volt Magyarországon oktatásért felelős minisztérium, addig elképzelhetetlen volt az, hogy a minisztérium vezetői a jogos bérköveteléseket előterjesztő, sztrájkoló tanárokat ne tárgyaló partnerként, akár vitával is közösen megoldást kereső partnerként kezeljék, hanem ellenségként. Ma pedig ez történik

- állapította meg. 

Felszólította a kormányt, hogy „fejezze be a tiltakozó pedagógusokkal szembeni fenyegetéseket, listázásokat”.

Hohn Krisztina, az LMP frakcióvezető-helyettese nagyon fontosnak nevezte, hogy csökkentsék mind a pedagógusok, mind a diákok leterheltségét. 

Ne vonjuk el fölöslegesen a pedagógusok figyelmét mindenféle adminisztratív terhekkel

- mondta.

Az iskolán belüli erőszakról pedig úgy vélekedett: „nem börtönőrök kivezénylése fogja ezt megoldani, hanem olyan pedagógiai program és hathatós segítség, amit a különféle szakemberek tudnak adni az intézményeknek”.

Ebből következően szerinte növelni kell a szociális munkások és a pszichológusok számát az oktatási intézményekben. 

Az 50 százalékos béremelés mellett az Egységben Magyarországért szakmai tervei közé tartozik még, hogy teret engedjen a modern pedagógiai gyakorlatoknak, és támogassa a XXI. századi készségek elsajátítását. Az a célja, hogy minden diák magabiztos digitális kompetenciákra tegyen szert.

Fontosnak tartja, hogy fenntartósemleges legyen a finanszírozás, vagyis minden gyermek ugyanannyit érjen, járjon akár állami, egyházi vagy magániskolába. A pártszövetség vissza kívánja állítani 18 évre a tankötelezettség korhatárát, használható idegennyelv-tudást akar lehetővé tenni minden diáknak, és elérhetővé tenné az első diploma ingyenes megszerzését. Vissza kívánja venni a fideszes kuratóriumok kezébe kiszervezett egyetemeket. Eltörli a Lex CEU előírásait, és tárgyalásokat kezd a Budapestről elüldözött egyetem képzéseinek visszahelyezéséről.