A Civitas Intézet által szervezett Ellenzéki Kerekasztal 2022 elnevezésű programsorozat keretében az Egységben Magyarországért pártszövetség szakértői ezúttal Magyarország gazdaságpolitikájáról alkotott elképzeléseiket ismertették. A beszélgetés – amely öt fő témakör köré épült – folyamán szóba kerültek az euró bevezetéséről, az adórendszerről, az inflációról, a munkahelyekről és a költségvetésről alkotott elképzelések.
Az euró bevezetése Magyarországon – „az eurónak sokkal több előnye van, mint hátránya”
Mellár Tamás (Párbeszéd) hangsúlyozta, hogy minél hamarabb be kell vezetni az eurót Magyarországon, bár felhívta a figyelmet arra, hogy jelen pillanatban egyetlen olyan feltételnek sem felel meg Magyarország, amely az euró bevezetéséhez szükséges lenne. Mellár úgy látja, hogy első lépésként arra van szükség, hogy olyan hiteles programot tegyen le a kormány, amelyben látszik, hogy milyen határidőn belül tudjuk elérni a szükséges kritériumokat.
„A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek”
– fogalmazott Mellár.
A Párbeszéd szakértője elmondta, hogy számításaik szerint legkevesebb 5 évet fog igénybe venni az euró bevezetése, amiről az ellenzéknek alkotott elképzelését nagyon jónak találta.
„Nem lehet folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát” – emelte ki Mellár, az euró bevezetéséhez vezető első lépést.
Ilyés Márton (Momentum) egyetértett az előtte felszólaló Mellárral, de kiemelte, hogy a saját árfolyampolitikának vannak előnyei és ezeket fontos értékelni, viszont az elmúlt időszakban bekövetkezett egy fontos változás: „mobillá vált a magyar munkaerő”. Ilyés szerint ez egyrészről pozitív változás, hiszen nagyobb lett ezáltal az emberek szabadsága, viszont a másik oldalról negatív, hiszen képesek lettek a magyar munkavállalók országok között váltani, ez pedig csökkenti a saját árfolyampolitika jelentőségét, hiszen például a Fidesz „trükközése” miatt a forint leértékelésével nem működik tovább.
Varju László (DK) elmondta, hogy az elmúlt tíz évben lett volna lehetőség arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék, most pedig egy sokkal nehezebb helyzetből, több erőfeszítés árán tudunk majd csak elindulni ebbe az irányba.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) és Vajda Zoltán (MSZP) egyetértettek abban, hogy az ellenzék mindent meg fog tenni, hogy 5 éven belül csatlakozzunk az eurózónához, azonban amíg nem látszik tisztán, hogy egy kormányváltás esetén milyen állapotban veszi át az ellenzék az ország irányítását, addig nehéz megmondani, hogy milyen gyorsan fog haladni majd az ország az eurózóna felé.
Mellár tamás a témát végül úgy zárta, hogy az euró bevezetésére tett vállaláson túl is szükség van a magyar gazdaság átalakítására és növelni kell Magyarország versenyképességét és termelékenységét. Összességében úgy látja, hogy
„az eurónak sokkal több előnye van, mint hátránya, a gazdaságot pedig úgyis rendbe kell rakni”.
Az adórendszer megreformálása – „az állam ne akarjon többet keresni egy kiló kenyéren, mint egy pék”
Csárdi Antal (LMP) elmondta, hogy az ellenzéki pártok egyetértenek abban, hogy a jelenlegi egykulcsos adó tágítja a társadalomban meglévő egzisztenciális szakadékot. Egy progresszív adórendszer sokkal igazságosabb lenne, hiszen az alacsonyabb jövedelműektől kevesebb, míg a magasjövedelműektől több társadalmi hozzájárulást vár el és ő maga úgy látja, hogy meg lehet húzni úgy a sávhatárokat, hogy mindenki a nyertese legyen az átalakításoknak.
„A minimálbér adómentessé tétele meg fog történni”
– szögezte le és hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok között egyetértés van abban, hogy ezt a mindenkori kormánynak biztosítania kell az állampolgárai számára.
A fogyasztói típusú adók kapcsán Csárdi kifejtette, hogy komoly változtatásokra van szükség. Ő úgy látja, hogy mindenki számára a lehető legelérhetőbbé kell tenni az alapvető élelmiszereket, így azoknak áfáját a legalacsonyabb kategóriába kell sorolni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg vannak olyan alapvető élelmiszerek, amelyeken nagyobb az áfa, mint a termelő árrése, tehát lényegében az állam többet keres, mint az, aki előállította és eladta a terméket.
„Az állam ne akarjon többet keresni egy kiló kenyéren, mint egy pék”
– fogalmazott.
A multi cégek adózása kapcsán hangsúlyozta, hogy gyakran előfordul, hogy a kiskapuk miatt arányaiban egy külföldi multi kevesebbet adózik, mint egy kis magyar cég, ezért „ezeket a kiskapukat be kell csukni”.
Vajda Zoltán ehhez hozzátette, hogy teljes az egyetértés az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésében, de fontos, hogy „az alapvető élelmiszerek kifejezés sokkal tovább mutat mint a csirke far-hát”.
Z. Kárpát Dániel kiegészítette az elhangzottakat azzal, hogy bár a Fidesz folyamatosan beszél demográfiai célokról, de ennek ellenére a gyermekek felneveléséhez szükséges termékek áfája Magyarországon a legmagasabb az EU-ban, ez a plusz költség pedig lényegében el is viszi az államtól kapott családtámogatást.
lyés Márton kiemelte, hogy nagyon sokat számoltak és arra jutottak az SZJA kapcsán, hogy nincs szükség adókulcs emelésre, nem az alapján vezetik be a rendszerbe a progresszivitást. Kifejtette, hogy az ellenzék egy olyan adó jóváírással működő rendszert képzel el, ahol a minimálbér lényegében adómentessé válik és a visszatérítés mennyisége csökken a fizetés növekedésével, nem az adó emelkedik.
Az infláció helyzete Magyarországon – „Orbán Viktor két balkeze viaskodott az elmúlt években”
Vajda Zoltán szerint a Matolcsy által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) „totálisan felelőtlen monetáris politikát folytatott”, tudatosan gyengítették a forint árfolyamát, miközben a kormány fiskális politikája teleöntötte pénzzel a gazdaságot, aminek kettőse végül brutális inflációhoz vezetett.
Varju László szerint mind a két szereplő egyre rosszabb lépéseket tett, miközben folyamatosan csúsztak le a lejtőn és bár valóban volt szerepe a nemzetközi gazdasági helyzetnek is az infláció megugrásában, de „a kétharmad részét a kormány okozta”. Az MNB és a kormány jelenleg próbálja játszani a szerepét, de nem tudnak mit kezdeni az inflációval.
„Orbán két bal keze viaskodott az elmúlt években”
– fogalmazott Z. Kárpát Dániel.
Szerinte már az infláció számításánál elkezdődnek a problémák, ugyanis még a mai napig szerepel a statisztikában hi-fi torony, ami azt mutatja, hogy sok adat teljesen elavult. A Jobbik képviselője úgy látja, hogy az első lépés az infláció mérséklésében a valódi számítás kialakítása.
Ilyés Márton úgy látja, „a kormány bajban berezel” és csak olajat önt a túlfűtött gazdaságra, ami fokozza az inflációt.
Munkaerőhiány és munkanélküliség Magyarországon – „A Fidesz furcsa ötvözetet hozott létre, a feudalizmus eszközeit használja vidéken, míg a médiafronton a kőkemény bolsevizmus eszközeit alkalmazza”
Ilyés Márton felhívta arra a figyelmet, hogy a munkaerőhiány a többi között a kivándorlás felpörgésén alapul, és ez bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól megfigyelhető. Ráadásképpen úgy látja, hogy a munkaerőpiac nagyon széttöredezett hazánkban, így vannak olyan térségek, ahol a munkanélküliség okoz problémát, míg máshol a munkaerőhiány, ezért szükség van a térségek összekötésére, hogy egyszerre enyhíthessük mind a két problémát. A magyar gazdaságpolitika „horribilis erőforrásokat pazarolt el” arra, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra, miközben egy munkaerő-hiányos gazdaságban az lenne a fontos, hogy egyre magasabb színvonalú munkahelyeket teremtsenek.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az elkövetkezendő 10-20 évben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna. Hozzátette, ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség és nem olyan kormányra amely csak óriásplakátokra írja ezt ki, hanem olyanra, amely minden családot támogat. Z. Kárpát egyetértett Ilyés Mártonnal és elmondta, hogy a munkaerőpiac széttöredezett és azt látja, hogy teljes megyei járások maradtak munkahely teremtő beruházás nélkül, mert a pénzek elosztásáról jelenleg az dönt, hogy „melyik fideszes bárónak nagyobb a lobbi ereje”.
„A Fidesz furcsa ötvözetet hozott létre, a feudalizmus eszközeit használja vidéken, míg a médiafronton a kőkemény bolsevizmus eszközeit alkalmazza”
– fogalmazott a Jobbik képviselője és hozzátette, hogy szükség van egy „hazatérési programra” a kivándorlás ellensúlyozására, amihez elengedhetetlen a lakhatási támogatás.
Mellár ehhez kapcsolódóan megemlékezett arról, hogy a Fidesz is létrehozott egy „Gyere haza” elnevezésű programot, amely annyira működött, hogy már annak főszervezője is elhagyta Magyarországot.
Csárdi Antal a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügy dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen „letolta”.
Az új költségvetési terv – „a költségvetés átláthatóságának a hiánya az alapja a korrupciónak”
Az utolsó témára áttérve Varju László úgy fogalmazott:
„az idei évre elfogadott költségvetés használhatatlan, ezért újra van szükség.”
Hozzátette, hogy a jogállami működés egyik fontos feltétele a büdzsé átláthatóságának megteremtése.
Z. Kárpát Dániel úgy látja, hogy a Fidesz a költségvetés minden szakmaiságát és számonkérhetőségét sutba dobta. Szerinte fontos, hogy újra komolyan lehessen venni az éves költségvetést és ne legyen mindegy, hogy mit írnak bele.
„A költségvetés átláthatóságának a hiánya az alapja a korrupciónak”
– jelentette ki Csárdi Antal, aki szerint önmagában a költségvetés átláthatóvá alakításával közel ezer milliárdot lehet megtakarítani.
Vajda úgy látja, hogy jelentős mozgástere lesz az ellenzéknek, ha leállítják a pazarló beruházásokat, amíg Ilyés Márton további plusz forrásokat lát a közbeszerzési rendszer megreformálásában, valamint úgy gondolja, hogy kormányváltás esetén Magyarország nem esne el fontos uniós forrásoktól sem.