Múlt hétvégén mutatta be Lekapcsolják a villanyt című új dalát, és a hozzá forgatott videoklipet a Madsen Modell nevezetű formáció. A 2009-től működő csapat egy hosszabb pihenő után tavaly júniusban indult újra, ezért – amolyan ’ha már lúd, legyen kövér’ alapon – úgy gondoltuk, hogy a kisfilm bemutatása mellett a banda eddigi tevékenységét is feltérképezzük, de kérünk egy rövid összefoglalót a restartot követő eseményekkel, és a következő hónapokra eltervezettekkel kapcsolatban is. Mindezekhez a trió teljes legénysége, azaz az alapító Fekete Gyula ’Öcsi’ dobos, illetve Vitéz Tibor ’Tibcsi’ basszusgitáros, és a kettőjükhöz 2021 késő tavaszán csatlakozott – többszörös magyar bajnok és többszörös magyar kupagyőztes ex-vízilabdázó – Takács Attila ’Taki’ énekes, gitáros szolgáltatta az információkat.
- Működésetek során már jó néhány tagcserét megéltetek, tavaly júniusban pedig – ahogy ti fogalmaztatok – újjászületett a Madsen Modell, ismét trióként és új frontemberrel megy tovább a banda. Összefoglalnátok az ezt megelőző időszak legfontosabb momentumait, illetve, hogy azóta mi történt a zenekar háza táján?
Fekete Gyula ’Öcsi’: - Igen, újjászületett… 2009-ben alapítottam a Madsen Modell zenekart az akkori énekes sráccal. Triónak indult a banda, 2013-ig így is működtünk, közben Vitéz Tibor ’Tibcsi’ (basszusgitár) érkezett a csapatba. Számtalan koncertet éltünk meg, és ahogy telt az idő, közben valaki mindig más utat talált. Tibcsi velem maradt, együtt igyekeztünk pótolni a tagokat, rengeteg energiát, és az ehhez szükséges próbákat, betanulási időt belefektetve, de hosszútávon a rostán kevesen maradtak fent. Aztán, ismerve Jucit (Kovács (Nagy) Judit énekesnő - a szerk.), elhívtuk énekelni, és ekkor három évre egy komolyabb négy-öt tagú alapformáció született - ez az időszak 2016-ig tartott.
Közben négy kislemezt vettünk fel, valamint 2014-ben elkészült az első videoklipünk, a Higgy nekem című dalunkhoz. Majd 2016-ban megjelent a Cop Mortem című magyar akciófilm, ahova négy számot adtunk a Madsen Modell repertoárból, és egy főcím-dalt is írtunk hozzá, majd a Corvin mozis filmbemutató után elérkezett az a pillanat, amikor megint más utakra kívánkoztak a tagok - jelesül az énekes és a gitáros. Itt szeretnék köszönetet mondani Barkóczi Lacinak, valamint Barabás Mónikának, és Daninak, akik mellettünk álltak!
Szóval 2016 és 2021 között jószerével sikertelenül próbáltam újraindítani a bandát, közben több formációban is doboltam, kisebb-nagyobb eredménnyel… De a szívem nem nyugodott, ezért még nagyobb erőbedobással a Madsen Modell felállításán dolgoztam. Így sikerült Takács Attilát (Taki) elhívni gitározni és énekelni, Tibcsi barátom pedig megmaradt, és 2021 májusától elkezdtünk dolgozni a dalokon, amelyek közül sokat átstrukturáltunk, és jó néhányat még írtunk ezek mellé. Például Csillag, Lekapcsolják a villanyt… amelyekhez videoklipek is készültek Taki jóvoltából.
Közben a covid is végigszántott köztünk, hátráltatva a dolgainkat és keresztbe téve a lehetőségeinknek, de itt vagyunk! A koncerteket jelenleg is szervezzük, márciustól pedig már élesben elkezdünk játszani. Célunk továbbra sem más, mint minél több rockerrel megismertetni a zenénket, a lehető legtöbb koncertet adva, illetve, hogy végre kiadjunk egy nagylemezt.
Vitéz Tibor ’Tibcsi’: - Ifjúkorom óta zenélek, jó alap volt a zenei tagozat, később a hangszeres zeneiskolai képzés (dob, trombita). Lételemem a ritmus- és a basszus szekció, nem véletlen, hogy anno dobosként kezdtem, és 14 éve játszom a mai hangszeremen. 11 esztendeje csatlakoztam a bandához, hamar beilleszkedtem, két hónap próba után már kezdődtek is a fellépések. Büszke vagyok rá, hogy kitartásunk Öcsivel töretlen maradt ennyi idő alatt is. A sok elért siker, baráti kötelékek, megannyi koncert, zeneszerzés öröme mellett a zenekari változások, személycserék és kihagyás, mint hullámvölgyek sem akadályozott meg minket abban, hogy soha ne adjuk fel azt, amiben hittünk, hiszünk. Az elmúlt évben Taki érkezése, a meglepően gyors „egymásra találás”, a maximalista munka, kitartás és összetartás igazolja, hogy elérkezett az idő, végre újra lendületben a zenekar. Óriási a tenni akarás, van motiváció, fantasztikus a hangulat, a zenélés és alkotás öröme hajt előre minket.
Takács Attila ’Taki’: - Igen újjászületett. Nem kicsit, nagyon. Mint ahogy Öcsi említette, rengeteg viszontagságon ment keresztül ez a zenekar, aminek látható, érezhető, és tapintható jelei vannak. Élmények – amikről elképesztő részletességgel meséltek nekem – arról árulkodnak, hogy minden pillanatát rendkívül mélyen megélték – függetlenül attól, hogy milyen előjellel is bírt az az élmény – élvezték minden pillanatát, és rendkívül büszkék rá. Zárójelben jegyzem meg, ez pont így van most is. Engem az őszinteség és emberiesség fogott meg bennük a legjobban, mind Öcsi, mind Tibcsi személyében. Elképesztően jó emberek, mentesek mindenféle önző, gyarló, törtető tulajdonságoktól, szinte mindenüket megosztják a hozzájuk közel állókkal, így velem is, de ugyanakkor minden igaznak vélt barátjukkal is. Az ebből eredő csalódottságról is tanúskodik egy-két dal a múltból, ami a mai repertoárban is megtalálható.
- Taki, többszörös magyar bajnok és többszörös magyar kupagyőztes vízilabdázó vagy, és a játékot nem engedted el, csak időközben a labdát gitárra cserélted. Dióhéjban mesélnél erről?
Taki: - Pufogtathatnám a közhelyeket, hogy a zene mindig is az életem meghatározó része volt, ami persze így igaz, de nem ez a lényeg. Sok-sok zenekarban megfordultam már, a nemzeti rocktól a latin zenéig széles a skála, sok mindent játszottam, játszom. Van úgy, hogy kézzel-lábbal, mint ahogy a Hit The Road Acoustic Band-ben Berke Gáborral, de mindenhol az élmény, illetve az élményszerzés volt a lényeg. Nevetés, jókedv, a zenekaron belül és azon kívül, igen, a közönséggel együtt. Szeretek örömet és jó érzést szerezni az embereknek.
A covid nem csak rossz dolgokat hozott az életembe, hanem lényegében ez is szerepet játszott abban, hogy a Madsen Modell zenekar tagja lettem. Öcsi nem most keresett meg először… Három évvel ezelőtt felhívott, hogy egy közös ismerősünk ajánlott engem, mégpedig Mátyási Roland, aki szintén volt ennek a zenekarnak a gitárosa, de akkor már betegeskedett édesanyám, akit 2019 februárban el is veszettem, ezért erre a megkeresésre nemet mondtam. Tavaly, azaz 2021 tavaszán újra csörgött a telefonom, a vonal másik oldalán ismét Öcsi volt, a kérdése ugyanaz volt: „Érdekelne-e a dolog?”. Ekkor már nyitott voltam, és megbeszéltünk egy találkozót. Alaposan felkészültem, és elmondtam, hogy mi tetszik és mi nem, és ők tágra nyílt pupillákkal néztek rám, ami nekem egy kissé fura volt, de gondoltam oké, ilyenek a művészek, a többit majd meglátjuk. Kiderült, azért néztek úgy, mert még nem volt ilyen élményük, nem volt senki, aki ilyen szinten felkészülten érkezett volna közéjük, nem volt senki, aki őszintén, önzetlen módon, nem csak építő jellegű kritikát, de megoldásokat is kínált az észrevételekre. Ténylegesen rövid ismerkedés után, nem csak egy zenekart alkottunk, de családbarátok is lettünk, olyannyira, hogy egy közös nyaraláson is túl vagyunk, mindenféle sérelem, veszekedés nélkül, sőt remek élményeket is átéltünk már most, el sem tudom képzelni, mit rejt a jövő. Az elmúlt fél évben a próbákon, összejöveteleken, jóérzésen kívül a stúdiómunkáé volt a főszerep. Olyan elánnal csaptunk bele a próbákba, hogy szinte mindegyiken eltéptem két húrt is.
Tehát akkor visszatérve, mindez hogyan is történt? Valójában gyorsan, nagyon gyorsan. Lényegében beszéltünk, találkoztunk, és azóta egy zenekart alkotunk, és valóban alkotunk, méghozzá saját dalokat, amelyek az életről, érzésekről, kegyetlen helyzetekről szólnak, és igen, annak pozitív és negatív oldalát is érintve. Nem vagyok énekes. Nem is gondolkoztam rajta. Öcsi volt az, aki meggyőződéssel agitált arra, hogy trióban folytassuk, még pedig az én énekhangommal. Ez csak neki köszönhető, persze kellett hozzá Tibcsi támogatása is. Nagy kihívás, de ettől még izgalmasabb, és még katartikusabb élmény minden próba, minden koncert.
Öcsi: - És ez nem változott. (nevet)
- Október végén már bemutattatok egy új dalt, a Csillag-ot, most pedig még egy érkezett, Lekapcsolják a villanyt címmel. Mikor és hogyan születettek ezek a nóták?
Öcsi: - Alapvetően a Csillag volt az első dal újkori közös életünkben, ami kissé szomorkás, ugyanakkor egy tiszteletadás a szeretteink felé, akik nincsenek köztünk - konkrétan november elsején debütált. Közben jó pár új nóta is született, ami „nagyon megtörtént” ezek közül, az a Lekapcsolják a villanyt című, amit Taki írt, erről beszéljen ő.
Taki: - A Csillag az nem „csak” egy dal. Annál sokkal több. Sajnos, a zenekarban mindenki átélte azt, amiről ez szól. Bár ne így lenne! Emlékszem, amikor októberben Öcsi megtalálta ezt a már régebben megírt szövegét, amit elolvasva azonnal átérezve, átszellemülve, szinte pillanatok alatt megíródott a dal. Kb. 15-20 perc múlva vissza is hívtam, hogy kész, meg akarja-e hallgatni? Igent mondott. Ami ezután történt, megrendítő volt számomra. Telefonon keresztül eljátszottam egy szál akusztikus gitárral, könnyeimmel küszködve, meg-megcsukló hangon, miközben csak a szüleim, édesapám és a nemrég elvesztett édesanyám járt a fejemben. Nem volt kis feladat elénekelni sem akkor és ott, sem a felvétel alkalmával, sem pedig a stúdiómunkálatok alatt, de az biztos, hogy koncerteken sem lesz könnyebb a helyzet. Nem vagyok egy sírós alkat, a fiam is megkérdezte, miért csak egyszer látott engem sírni, de ez elképesztően nehéz feladat volt lelkileg.
És a Lekapcsolják a villanyt dal megszületésének is van kapcsolata a Csillaggal. Hogy mi? Ezt most nem szeretném kifejteni, de van. Majd talán néhány év múlva elárulom. Szintén rendkívül gyorsan megszületett szerzeményről van szó, ami több síkon értelmezhető, és talán ettől is találtuk érdekesnek és aktuálisnak. A mai életünket is, mint ahogy őseink életét is, átjárja a tömegpszichózis, aminek a leegyszerűsített lényege, hogy félni kell és pont. Ugye mindannyian észrevettük, hogy még a csapból is az folyik, hogy világjárvány, meghalt x ember, és meg fog halni mindenki, aki… Másrészről akár lehet: energia válság lehetséges esélyei, ahol tényleg valaki lekapcsolja a villanyt vagy elzárja a csapot, de volt, ahol attól féltek, hogy kinyitják. Tehát a félelem és rettegés valamitől, a többi már szinonima szótár kérdése, hogy kinek mit jelent a dal szövege.
A rögzítése is kissé „érdekes” volt, hiszen a koronavírus miatti ajánlott távolságtartási előírásoknak megfelelően, a jogszabályokban és a gyülekezési törvények rendelkezéseinek megfelelően, illetve a kormány ajánlása alapján, ’home office’ keretein belül került felvételre, ami azt jelenti, hogy minden zenész a saját lehetőségeit használva valósította ezt meg, amit aztán online stúdiótechnikával karöltve öntöttünk végleges formába.
- Utóbbihoz egy minimalista képi világú, de szépen fényképezett, és jó érzékkel megvágott imidzsklip is készült. Kinek az ötlete volt ez a megjelenés, illetve hol rögzítettétek a felvételeket?
Taki: - Alapvetően érdekes lehet, hogy nem ehhez a dalhoz akartunk klipet forgatni elsődlegesen. A zenekar számára fontos a múlt. Nekem is. Nálam okosabbaktól is hallani, hogy ha nem tudod honnan jöttél, nem tudod, hogy hová tartasz. Ez egyébként a jövőben megjelenő nagylemezünk nagyívű vezérfonala! Ezért az volt az elsődleges ötlet, hogy tiszteletállítás végett a Kór című dal lesz a következő a listán, ami megjelenik klipként a Csillag után, de mint sokszor, az élet átírta az elképzeléseinket. A forgatáshoz lista született, hogy mire lesz szükség, majdnem minden kipipálva - kellékek, helyszín, operatőr, forgatókönyv stb., majd érkezett az üzenet: „Bocsi, de nagyon pozitív vagyok!”. Ezek után, mint a GPS-nél, újratervezés történt! Így került szóba, hogy akkor legyen a „Lekapcs”.
A Lekapcsolják a villanyt szerzőjeként – bár fontosnak tartom elmondani, hogy ez Madsen Modell dal, azaz közösen alkottuk – eléggé markáns elképzeléseim voltak a vizualitás tekintetében, amit természetesen átbeszéltem a többiekkel. A mai élet része a félelem és a magány, és nem utolsó sorban a teljes elszigetelődés. A hangulat, amit meg kellett jeleníteni, magáért beszél. Egyedül, kétségbeesetten, néhol dühtől őrülten, helyenként kilátástalan mélységekbe süllyedve, bezárva, sötét helyen, fénytől elzárva, a gondolatok és érzelmek nehéz súlyával, és azzal, ami minden pillanatban lebeg a fejünk fölött a lámpával, amit ugye bármikor lekapcsolhatnának. Jelentsen az a lámpa bármit is. Életet, munkát, szerelmet, barátságot, számunkra fontos dolgok végét.
Több észrevételt kaptunk a Csillag videójával kapcsolatosan, hogy miért nem látni a „főhőst”, mert az nélkülözhetetlen, és így ésszerűtlen, mert azt biza’ látni kellene. Szerintem a dalnak kell jónak lennie. Se az LP-n, se a CD-n nem láttunk arcokat, maximum a borítón, vagy ha volt is, amint elkezdett forogni, nem volt kivehető. A videoklip elkészítésében elképesztő együttműködő társra találtunk. Óriási hála és köszönet jár Szabó Tibornak! Az ő operatőri közreműködése megfizethetetlen volt. Mind a szakmai tudása, mind a hozzáállása lenyűgöző számomra! Én csak remélni tudom, hogy dolgozunk még együtt. Nem volt olcsó, de megérte!
A forgatás helyszíne nem releváns, megteremtettük a feltételeket, ami ehhez szükséges volt. Mondhatni, a foglalat beszerzése nehezebb volt, mint meginni a söröket, amelyek egyébként a klip nélkülözhetetlen szerves részét képezték, illetve képezik. A forgatókönyv megírása fejben történt, és ott is volt tárolva. A videoklip vágási munkálatainál azért jól jöttek, hogy ezek megvoltak. És természetesen vannak még sztorik, de ezeket nem publikálnám most!
- És miért csak te szerepelsz a klipben?
Taki: - A fentiekben már említettem, hogy miért ilyen „magányos” a klip. Ennek számos oka van. Alapvetően is így lett volna, mert így megjelent, mennyire nyomasztó és magányos a helyzet, másrészt, maximum hangszeres felvételek lehettek volna benne, de Tibcsi inkább a pozitivitást választotta, bár nem önszántából. (nevet) Amúgy volt olyan is, aki megjegyezte, hogy túl sötét a kép, nem látszanak a többiek. (nevet)
- Két friss szerzeményt már láttunk, hallottunk. A fentebb már többször említett nagylemez kb. mikorra várható? És e mellett miken ötleteltek még?
Taki: - Természetesen vannak egyéb terveink is. Nem is kisszabásúak. Nem szeretnénk panaszkodni, de valljuk be, nem volt rózsás az elmúlt két év a zeneipar dolgozói számára sem. De ezt hagyjuk! A koncertszervezés elkezdődött, egyre több megkeresés érkezik, a megállapodások folyamatban. Több, számunkra is fontos esemény már lekötött: március 19-én kerül megrendezésre egy buli, amikor is azt ünnepeljük, hogy tíz éve játszott először a zenekar a gyáli Arizona pubban, aztán május 7-én az Arany János Közösségi Házban lépünk fel, augusztus 27-én pedig egy Madsen Modell / AB-CD / Tankcsapda közös koncert lesz, szintén Gyálon.
Ezen felül, dolgozunk a nagylemezen, ami a Múlt, jelen, jövő címet viselné, és miután a dalok történetei kiadnak egy komplett sztorit, így elgondolkodtunk azon, hogy készítsünk egy filmet, amit ezek a számok kísérnek végig. Természetesen ez támogatás nélkül nem jöhetne létre, de reményeink szerint megtaláljuk a lehetőségeket. Illetve, hamarosan új videoklipekkel jelentkezünk, amelyek saját dalokhoz készülnek.
Jólét és Rock N’ Roll mindenkinek!