„A benzinkutas tankpisztolyával nem lehet megállítani az árhullámot”

Egységben Magyarországért
Béli Balázs / Alfahír

A sportpolitika, a szociális kérdések, a lakhatás, a zöld- és klímapolitika, valamint a gazdaság helyzetéről, a víziókról és a lehetséges intézkedésekről rendezett sajtóbeszélgetést az ellenzéki Egységben Magyarországért szerdán a déli órákban a területek szóvivőinek részvételével.

A Steinmetz Ádám (sportpolitika, Jobbik), Kanász-Nagy Máté (szociális kérdések, LMP), Z. Kárpát Dániel (lakhatás, Jobbik), zöld- és klímapolitika (Szél Bernadett, független), valamint Bod Péter Ákos, Király Júlia és Bojár Gábor közgazdászok közreműködésével lezajlott eseményen lapunk is részt vett.

Stadionstop, tornateremrajt

Szerethető, és mind a sportoló, illetve a rendszeresen nem sportoló magyarok számára támogatható sportprogramot szeretnének a választók elé tárni – indított Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki leszögezte, az előző tíz év során a sport infrastruktúrája valóban megújult, és több százezer igazolt sportolója van az országnak, akik napi, heti szinten sportolnak. Mindezek ellenére a magyar társadalom élen jár a szív- és érrendszeri betegségek terén, aminek hátterében a túlsúly, a mozgásszegény életmód áll – mutatott rá. Kijelentette, a mindennapos testnevelésóra egy jó program, ezt szeretnék tovább vinni, amihez az infrastrukturális hátteret biztosítanák, ugyanis – mondta – a tornatermek és tornaszobák száma alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt.

Az ürességtől kongó és egyébként fenntarthatatlan stadionok építését nem preferáljuk, stadionstopot és tornateremrajtot hirdetünk

– mondta.

Steinmetz Ádám
Béli Balázs / Alfahír

A finanszírozásról szólva Steinmetz arról beszélt,

a TAO-t nem kívánják megszüntetni, viszont a rendszert igazságosabbá, átláthatóbbá, teljesítményorientálttá szeretnék tenni.

Mint fogalmazott, „kivesszük belőle a rablásfaktort”, ami megrontja a sportot, és árt a megítélésének. Rámutatott, sokaknál „kiveri a biztosítékot”, hogy a sportolók 500 millióig kedvezményesen adóznak, ami „a bolti eladókra, gyári munkásokra nem vonatkozik”, ezért azt felülvizsgálják, illetve nem fogják finanszírozni a külföldi sportolók élsportolását,

magyar közpénzből magyar sportolókat fogunk finanszírozni

– tette hozzá. Leszögezte azt is, korábbi ígéreteiknek megfelelően összeférhetetlenné teszik a politikusok sportvezetői tevékenységét.

Szociális minimumot!

Kanász-Nagy Máté azt elismerte, a szegénységnek, társadalmi kirekesztettségnek való kitettség jelenleg közel 20 százalék, ami kis mértékben javulást mutat, de

a Visegrádi Négyek között még mindig a legrosszabb szociális mutatókkal rendelkezünk.

A szakpolitikus arra is rámutatott, a szegénységi rés viszont mélyült, azaz a rossz anyagi körülmények között élőknek nehezebb kitörni a szegénységből, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt.

Igenis, Magyarország van olyan tehetős ország, hogy minden állampolgára számára tudná biztosítani a létnek, a szociális és jövedelmi biztonságnak a minimális feltételeit

– vázolta fel a víziót Kanász-Nagy, hozzátéve, a szociális minimum jelenleg 90-100 ezer forint, amire kiegészítenék a jövedelmét azoknak, akinek ez nem éri el. Hangsúlyozta, ehhez az egyénnek vállalnia kell bizonyos együttműködési kötelezettségeket (például a humántőke fejlesztése képzésben való részvétellel).

Az ellenzéki politikus hozzátette, a rendszer másik lába az önkormányzati támogatási rendszer megerősítése lenne, melyet a Fidesz az elmúlt időszakban teljesen leépített.

Kanász-Nagy Máté
Béli Balázs / Alfahír

Az intézményrendszerről szólva azt közölte, a szociális dolgozók esetében megbecsülésük érdekében jelentős béremelésre lenne szükség, az ellátórendszerben pedig az esetmenedzseri rendszer bevezetését említette meg, hogy aki bekerül a rendszerbe, annak ne kelljen „pattogni” az intézmények között. Illetve kiemelte azt is, az otthonápolást elismernék munkaviszonynak, és az érte járó díjazást a minimálbér szintjére emelnék.

Lakhatás: a költségvetés finanszírozzon, az önkormányzat kezeljen!

Egy lakhatási kataklizma dúl az országban, a Fidesz egy szelektív és igazságtalan lakáspolitikát alakított ki – szögezte le Z. Kárpát Dániel. Ennek eredményeképp a lakásbérleti piacon katasztrofális helyzet alakult ki, mind a lakásárak, mind a bérleti díjak „kilőttek”, ami a kínálati piac szűkösségének köszönhető.

Magyarán: kevés az új építésű ingatlan, kevés a bérlakás

– mutatott rá a Jobbik politikusa, hozzáfűzve, volt olyan fideszes év, mikor 8000-nél kevesebb volt az új építésű lakások száma, ami a lakásállomány 350-400 évenkénti cseréjét jelentette volna, ami nem üzenet a jövőre nézve.

A szakpolitikus ismertette, tömeges, állami hátterű bérlakásépítésbe kell kezdeni, amit a költségvetésnek kell finanszíroznia, a valóban hozzáértő önkormányzatnak pedig kezelnie kell, ez az egyetlen út, ami járható.

Az albérletárakkal kapcsolatban hangsúlyozta, nem a piaci bérleti díjakban kell gondolkodni, hanem töredékében, mert

nem lehet a szülőföldön boldogulást úgy kezdeni, hogy 133 ezer a minimálbér, és 160 ezer egy fővárosi albérlet, ez röhej

– mondta Z. Kárpát.

Z. Kárpát Dániel
Béli Balázs / Alfahír

Az ellenzéki politikus aláhúzta,

nem eltörölni, hanem bővíteni és igazságosabbá tenni kívánják a családtámogatási rendszert.

Ennek részeként a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfatartalmát is csökkenteni kívánják, melyeket a jelenlegi kormány „szénné adóztat”. Emellett vissza kívánják hozni a lakáscélú előtakarékosság egy nap alatt eltörölt állami támogatását „nemcsak a magánszemélyek, de a társasházak érdekében is” – mondta, megjegyezve, „egy sima kazáncserét is sokszor ebből finanszíroznak”. A devizahitelesek kérdéskörében pedig végleges kártalanításra van szükség, illetve egy olyan csomagra, amely azt üzeni, nem fordulhat elő többször ilyen.

2022 klímaválasztás lesz

Szél Bernadett felidézte, amikor ő tíz éve elindult egy zöldpolitikai irányba, akkor még senki nem értette, mit is akarnak ezzel, mára azonban a világ ugyanebbe az irányba indult el. Rámutatott, a Fidesz-kormány korrupciós viselkedése miatt jelentős forrásokhoz nem jut hozzá az ország, pedig ebben számos olyan célt is finanszíroznának, ami a klímavédelem, a zöldpolitika számára fontos lenne.

2022 a klímaválasztás éve is

– hangsúlyozta, majd kifejtette, aki a Fideszre szavaz, az arra is szavaz, hogy egy teljesen klímagyilkos politika maradjon hazánkban, ami a források elvonásával is jár. Hangsúlyozta, ez a mostani az utolsó generáció, aki érdemben tud tenni azért, hogy a Föld és a civilizáció az általunk ismert formában fennmaradjon, erről is szavazunk április 3-án.

Leszögezte,

a „sokkterápia” nem működik, vagyis az nem vezet eredményre, hogy mindenki szálljon ki az autóból, a szokásainkat változtassuk meg.

Ehelyett edukációra, szemléletformálásra lenne szükség. Ebben szerinte elengedhetetlen szerepe lenne a közmédiának is, Magyarországon azonban – ellentétben a Nyugattal – a közmédia egyáltalán nem foglalkozik a klímaválsággal.

Szél szerint jelenleg klímatagadó kormányunk van, a Fidesz csak akkor kezdett „faültetéssel és más hasonlókkal pózolni”, amikor rájöttek, mennyien beszélnek a klímaválságról. Ezért érezhető erőltetettnek, amikor fideszes politikus a témáról beszél. Az ellenzéki politikus a Fidesz bűnlajstromába sorolta a zöldhatóságok függetlenségének elvételét, a zöldombudsman posztjának felszámolását, a szakemberek elzavarását a környezetvédelmi felügyelőségekről, a nemzeti parkok lezüllesztését és védett területek elkótyavetyélését, a környezetvédelmi előírások mellőzését a kiemelt beruházások során, nagy tavaink „betonozását”, a környezetpusztító beruházásokat, a levegőszennyezés elleni fellépés hiányát, az erdősítések elhanyagolását, az uniós klímavétót stb.

Szél Bernadett
Béli Balázs / Alfahír

Az ellenzéki zöldpolitikus örömtelinek tartotta, hogy ennek ellenére a társadalomban a zöld igényszint megjelent és erősödött, így helyi szinten is megjelent a zöldfelületek megőrzésének igénye. Ezért – vélte – kormányváltás után meg kell erősíteni a hatósági lábat és a velük együttműködő önkormányzatokat. Példaként említette a lakások energetikai korszerűsítését, hiszen – mint fogalmazott –

jelenleg orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat.

Szél Bernadett felhívta a figyelmet az agglomerációs nyomásra is, mert vidékről nagyon sokan az agglomerációba kívánnak költözni, ahol emiatt lakóparképítési láz van. Ezért tartja fontosnak az élhető vidéket, illetve hogy a főváros is megkapja a szükséges forrásokat.

A kormányváltás esetére elvárt intézkedések közül Szél az önálló környezetvédelmi minisztériumot felállítását, a zöldombudsman posztjának visszaállítását, a zöldhatóságok önállóságát, a kiemelt beruházásokról szóló jogszabály jelenlegi formájának eltörlését, a tópartok, természetvédelmi területek kiemelt védelmét, a szélerőmű-tilalom eltörlését ígérte, illetve saját maga a Natura 2000-es területek erősebb védelmét is szorgalmazza.

A korrupció megöli a vállalkozói szellemet

Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arra emlékeztetett, 2010-ben az Orbán-kormány történelmi lehetőséget kapott, mert történelmi mélységben voltak a kamatlábak, az energiaárak, emellett „bezúdult az a rengeteg uniós pénz”. Úgy véli, ezzel a hátszéllel lehetett volna modernizálni az egészségügyet, az oktatást, a településfejlesztés ügyét, de ez nem következett be.

A konzervatív közgazdász szerint másfelől lehetett volna stabilizálni az ország makroviszonyait, megszabadulni az államháztartási terhektől. Azonban

eltelt egy évtized, és most ismét küszködünk államháztartási hiánnyal, felhalmozott államadóssággal és inflációs nyomással

– mutatott rá.

Bod Péter Ákos szerint Orbánék rossz tanulságot vontak le a 2008-as válságból, újraiparosítást hirdettek ahelyett, hogy a világ értékalkotó folyamataiba jobban beépültünk volna. A gyenge forintról szólva megjegyezte,

az tévesen kötődik össze exportorientációval,

mert egy olyan ország, mely exportál és importál is, az inflációs nyomást importálja, de – mint fogalmazott – „ne gondolja senki, hogy a magyar árfolyam valamilyen gyengülése nyomán Győrben az Audi motorgyárnak a termelési programját ez bármilyen módon érinti!”

Bod Péter Ákos
Béli Balázs / Alfahír

Azonban – mutatott rá a szakember – ez a magyar munkaerőt leértékeli, a kivándorlást pedig gyorsítja. Úgy látja, az úgynevezett középosztály megerősítése az első két jövedelmi tizedre korlátozódott, illetve „szavazatvásárlási céllal ki-kicsap a kormányzat, és oda ad pénzt, ahova gondolja”.

Én azt gondolom, ez egy fókuszcsoportos kormányzás: megmérik, hogy hol állnak rosszul, és azt megtámogatják

– mondta.

Bod Péter Ákos szerint a korrupció nem csupán etikai kérdés, és nem csupán felháborító, de a fejlődést is fékezi, emeli az inflációt, és kirekeszti a kis- és középvállalkozókat. Ezért úgy véli, az Európai Ügyészség gazdaságpolitikai kérdés is, hiszen segít abban, hogy visszaszorítsuk az inflációt növelő korrupciót, ami miatt sok helyre nem jut pénz.

Az én kisfiam, amikor focizott, három helyre ment focizni, mert stadion volt, de nem engedték be

– számolt be saját tapasztalatairól.

Úgy véli, az, hogy egyes stratégiai kiemeléseket, melyek a korlátozó hatóságok hatásköre elől kiveszik a beruházásokat, meg kell szüntetni, mert az visszaélés a joggal.

Az euróövezeti csatlakozással kapcsolatban a közgazdász úgy vélekedett, az nemzeti érdek, a magyar társadalom nagy többsége is támogatja. Szerinte ha kimaradunk, akkor a magyar társadalmat, a vállalkozókat többletkockázatnak tennénk ki a forint megtartásával, ami abból ered, hogy az értékláncban előtte és utána is euró van.

A fejlesztési tervekről azt mondta, azt ők, közgazdászok óvatosan nézik. Megjegyezte, egy tisztességes költség-haszon elemzésre van szükség,

ahol a nemzeti haszonról, és nem az alkotmányos költségeket maximalizáló zsebhaszonról van szó,

akkor meg lehet valósítani a fejlesztéseket, az elhanyagolt területek finanszírozását.

Bojár Gábor, a Graphisoft vezetője a korrupcióról szóló diskurzushoz kapcsolódva úgy vélekedett, a nemzeti kár nemcsak abból keletkezik, hogy „a közbeszerzések megdrágulnak 30 százalékkal”, hanem abból is, hogy emiatt rosszabb minőségű az elkészült beruházás, illetve szerinte ennél is nagyobb kár, hogy

megöli a vállalkozói szellemet,

mert a haveri kapitalizmusban el sem indul a tenderen a vállalkozó, ha úgyis előre lehet tudni, ki nyeri el.

Bojár Gábor
Béli Balázs / Alfahír

A cégvezető szerint az informatika lehetne Magyarország kitörési pontja lehetne, „mert matematikai nagyhatalom vagyunk”. Ma a cyberspace viszi a fő szerepet, ezt kellene az oktatásban is tudatosítani, a matematikai, informatikai oktatást feléleszteni. Úgy látja, rengeteg fiatal startup cég van, aki

tisztességes versenyben csodákat tudna művelni.

Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke utalt Virág Barnabásnak, az MNB mostani alelnökének kedden elhangzott nyilatkozatára, mely szerint a jegybank 8-8,5 százalékos inflációt vár, de nem zárható ki a két számjegyű pénzromlás. A közgazdász rámutatott, az inflációt nem lehet politikai akarattal letörni, hangulatjavító intézkedésekkel megállítani. Felhívta a figyelmet arra is, az infláció növekedése hazánkban 2018-ban kezdődött, aminek az oka, hogy a kormányzat „lejtőn lefele nyomta a gázt”,

a keletkezett többletjövedelmet pedig a NER-birodalom finanszírozására fordították,

erre pedig ráerősített a pandémia alatt, mikor a GDP 30 százalékát ugyanerre költötték.

Király Júlia szerint ezek az intézkedések, valamint a szándékosan gyengített forint okozzák, hogy az infláció azóta gyorsul.

Ezzel szemben kiszámíthatóságot és stabilitást ígért egy kormányváltás esetére. Elismerte, hogy a gazdaság valóban növekszik, de az ebből keletkező jövedelmeket a hosszútávú versenyképesség megőrzésére, kialakítására, digitalizációra, zöldforradalomra, a szociális rendszer helyreállítására, egészségügyre, oktatásra fogják fordítani.

Király Júlia
Béli Balázs / Alfahír

Lapunknak a várható monetáris politikára (Matolcsy György MNB-elnök mandátuma a ciklus közben, 2025 márciusának elején jár le – A szerk.) vonatkozó kérdésére Bod Péter Ákos úgy reflektált, az euróövezeti csatlakozással nem fog szűkülni a jegybank hatásköre, hiszen

az euró itt van velünk, csak éppen rólunk döntenek nélkülünk

– utalt arra, hogy az MNB elnökének nincs beleszólása az Európai Központi Bank döntéseibe.

A korábbi jegybankelnök szerint az inflációt „egy botrányosan nagy költségvetési megcsúszás” is fűti. Ez 2020-ban még magyarázható volt, de 2021-ben már indokolatlan, és a 2022 eleji, választások előtti költekezés is inflációs nyomás alá fogja helyezni a gazdaságot. A közgazdász azt mondta, több forgatókönyvet felvázoltak, és mindegyik arról szól, hogy „ha nem is drasztikusan, de minden évben” csökkenni fog az államháztartás hiánya. Erre azért van szükség – tette hozzá Bod Péter Ákos –, mert

annak finanszírozása egyre drágább, a kamatköltségek a tőkepiacon mindenütt egyre nőnek.

Tehát a költségvetési stabilitás segíti a monetáris politikát – szögezte le, hozzátéve, ami nem segíti, az az árszabályozás. Rámutatott, ha az árbefagyasztással rárakják a boltosra a monetáris politika vitelének felelősségét, és

a benzinkutas tankpisztolyával akarják megállítani az árhullámot,

ám az nem csupán sikertelen, de felülárazásra is ösztönzi a gazdasági szereplőket.

Hozzátette, bár ő nem jogász, de

nem tűnik jogszerűnek sem, közgazdaságilag meg irracionális, hogy rákényszerítenek gazdasági szereplőket veszteséges értékesítésre.

A jövedelempolitikáról szólva a szakember úgy vélekedett, ott lehet ilyenről beszélni, ahol a szociális partnerek erőteljesek, de Magyarországon a munkaadói oldalon „a politikához túl közel került szereplők kaptak szót a foglalkoztatók nevében”. Úgy vélte, ha ezeken a pontokon tudnának változtatni, kiszámíthatóbbá válna a gazdaságpolitika, az ország finanszírozása, és a nemzeti valutánk kevésbé lenne kitéve az árfolyamkockázatnak. Az inflációs nyomáshoz Bod Péter Ákos hozzátette, érdemes megnézni, a térség valutái hogyan teljesítettek az elmúlt időszakban. Lapunk három hónapja készített erről elemzést:

Míg a forint szakad, a térség nemzeti valutái hasítanak vagy tartják magukat

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta száz forinttal gyengült a forint az euróhoz képest - írtuk meg szerda reggeli cikkünkben. Felvázoltuk, ez a külföldi tőke bevonzása szempontjából hasznos, ösztönzi az exportot, ugyanakkor az import termékek árait, közte az energiahordozókét is rendkívül drágítja.

Bod Péter Ákos úgy véli, a kormányzat a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket vagy nem jól, vagy egyáltalán nem használta.

Ugyancsak újságírói kérdésre az adórendszerrel kapcsolatban Király Júlia leszögezte,

a legalacsonyabb jövedelműek számára fokozatosan biztosítani kell az adó-visszatérítés lehetőségét.

Megjegyezte, mivel Európában bevezetik a multicégekre a globális minimáladót, azt átemelik. A fogyasztást terhelő adók tekintetében az alapvető élelmiszerek áfáját szeretnék csökkenteni, de a főleg a fogyasztás adóztatására vonatkozó paradigmában változásra rövid távon nincs lehetőség – fűzte hozzá Bojár Gábor.