Kedd reggel robbant a hír arról, a Direkt36 belső dokumentumok és háttérbeszélgetések alapján tárta fel, hogy orosz hekkerek legalább tíz éve támadják Magyarországot, legfőképp a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium kommunikációs csatornáit. Eszerint orosz állami szervek állhatnak a kibertámadások mögött legalább részben, és a magyar külügy számítógépes hálózatát, belső levelezését, sőt még az államtitkokat továbbító védett hálózatot is feltörték a támadók. Amikor pedig Szijjártó Péter megkapta Szergej Lavrovtól a Barátságért Érdemrendet, a magyar külügyér már rég tudhatta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett minisztérium informatikai rendszereit.
Direkt36: Orosz hekkerek egy évtizede támadják a magyar külügy informatikai rendszereit
Orosz hekkerek legalább tíz éve támadják Magyarországot, legfőképp a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) - derül ki a Direkt36 legújabb oknyomozó cikkéből, mely szerint feltehetően orosz állami szervek állnak mindemögött legalább részben. Egy, a tényfeltáró központ birtokába jutott belső irat alapján még idén januárban is célzott támadások érték a külügyi tárca kommunikációs csatornáit.
Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke az Alfahírnek nyilatkozott elsőként a most nyilvánosságra került orosz hekkertámadás ügyében.
„Ha igazak ezek a sajtóban megjelent információk, akkor nyilvánvalóan sérült nemcsak a magyar kormánynak, hanem Magyarországnak a szuverenitása és belső, információs biztonsága. Egy ilyen kibertámadás, ha sikeres, ha nem, nemzetbiztonsági szempontból nagyon aggályosnak tekinthető”
– reagált lapunk érdeklődésére az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának vezetője.
Stummer János hozzátette, a 21. században önmagában ez még nem meglepő fordulat, mivel a mindennapok során nagyon komoly kiberhadviselés zajlik államok, illetve államszervezetek között. Úgy látja,
tehát ilyen könnyen juthatnak be egy ellenérdekelt fél kiberhadviselést folytató tisztségviselői vagy dolgozói a magyar kormány belső, titkosított információs rendszereibe.
„Ami komoly aggodalomra ad okot, hogy a külügyminisztérium úgy látszik, ezt minden úton-módon igyekezett eltitkolni vagy elsumákolni”
– fűzte hozzá az ellenzéki politikus.
Stummer arra a kérdésre, lehetségesnek tartja-e, hogy ezekkel a titkos információkkal akár zsarolhatják is az Orbán-kormány bizonyos tagjait, úgy felelt, mindent, illetve annak a szöges ellenkezőjét is el tudja már képzelni a kormányról. Azt a felvetést pedig, hogy várható-e politikai következmény, a Jobbik országgyűlési képviselője úgy kommentálta, „szerintem lesz ennek politikai következménye, méghozzá vasárnap”.
„Országgyűlési választásokat rendeznek az országban, de azt ne várjuk, hogy Orbán Viktor most berendeli és kukoricán térdepelteti majd Szijjártó Pétert”
– fogalmazott Stummer, aki szerint „emiatt ők a végsőkig fedezni fogják egymást, közösen követik el és követték el az utóbbi 12 évben ezeket a bűnöket az ország ellen, amelyek jórészét már ismerjük, jórészét azonban még nem”.
„Ezeket a kormányváltást követően kell felderíteni, de a politikai következményeit ennek az ügynek most vasárnap a magyar választópolgárok is meg tudják lépni, de Orbán Viktortól ne várjunk ilyet”
– hangsúlyozta Stummer János.
A Nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt is elmondta, szerda délelőtt fog összeülni az általa vezetett bizottság, és a fideszesek jelezték már a részvételüket, de szerinte mindent el fognak követni, hogy erről a kérdésről ne eshessen majd szó az ülésen.
„Nekünk viszont mindent meg kell tenni, hogy igen, és hogy átfogó tájékoztatást kapjunk ebben az ügyben”
– emelte ki a Jobbik politikusa, aki épp ezért behívta a holnap esedékes bizottsági ülésre az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH), és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetőit is, hogy „adjanak számot arról, mégis mi történt pontosan,
Stummer János végezetül arra is kitért, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság ülése után ezzel kapcsolatosan ellenzéki képviselőtársaival a nyilvánossághoz fognak fordulni, ha azt indokoltnak érzik.