Titokzatos robbanások érték nemrégiben a kormány épületeit Transznisztriában, Moldova Moszkva által támogatott szeparatista régiójában, a felelősséget azonnal nem vállalták. A Guardian riportjában többen arról számoltak be, hogy az emberek egy része attól tart, hogy hamarosan az ország is bekapcsolódik a háborúba.
A brit lap szerint a bizonytalanságot tovább fokozták azok a pletykák, miszerint a térségben mozgósítanák a férfiakat, hogy az orosz csapatokkal együtt harcoljanak Ukrajnában. Ezért már többen is összepakolták a legszükségesebb holmikat, és a moldovai fővárosba, Kisinyovba mentek. A legtöbben abban reménykednek, hogy hazatérhetnek, de többen is vannak, akik már Törökországba, Lengyelországba vagy Csehországba menekültek.
Egyetlen ország, de még Oroszország sem ismerte el a Dnyeszteren túli Moldovai Köztársaságot, de a „befagyott konfliktus” azóta is megosztotta Moldovát. Most sokan attól tartanak, hogy a múlt heti robbanások egy új háború kezdetét hordozhatják.
A Guardian emlékeztetett, hogy múlt héten hétfőn a tiraszpoli kormány épületeit rakétahajtású gránátok találták el. A következő napokban robbanások értek egy orosz nyelven sugárzó rádiótornyot, és állítólag egy orosz fegyverraktár közelében is dördültek el lövések.
A tiraszpoli szeparatista hatóságok az ukrán beszivárgókat okolták az incidensekért. Kijev azzal vádolta Oroszországot, hogy a támadásokat a térség további destabilizálására indította, Moszkva pedig terrorcselekménynek minősítette azokat. Eközben Moldova EU-párti elnöke, Maia Sandu a Dnyeszteren túli rivális frakciók közötti belharcokat tette felelőssé a robbantásokért.
A bizonytalanság azonban egyre nagyobb aggodalmat váltott ki amiatt, hogy Moldovát bevonják az ukrajnai konfliktusba.
Moszkva már régóta használja a Dnyeszteren túli területet tárgyalási alapként Moldova befolyásolására tett erőfeszítéseiben. A régió továbbra is 1500 orosz (inkább veterán - szerk.) katonát, valamint 20 000 tonna lőszert tart a Cobasnában, Kelet-Európa legnagyobb lőszerraktárában. A Dnyeszteren túli hatóságok szerint a múlt heti incidensek között volt lövöldözés is Cobasnától egy mérföldre.
Moldovai kormányzati források attól tartanak, hogy ha a raktár felrobbant, az tízszer akkora robbanást eredményezhet, mint a 2020-as bejrúti robbanás.
A moldovai külügyminisztérium szerint a gyenge gazdasága ellenére Moldovába már mintegy 95 ezer ember menekült az ukrajnai háború elől az országba, ami a lakosság 3,5 százalékának felel meg.
„Az elmúlt hét eseményei azonban sok ukrán menekültet késztet arra, hogy ismét fontolóra vegye a menekülést. A moldovai kormány ígéretet tett a biztonság fokozására, de az élet egyelőre a megszokott módon zajlik Kisinyovban”
– írta a Guardian.
Alina Radu moldovai újságíró azt nyilatkozta a lapnak, hogy „a Dnyeszteren túli vezetők óvatosak. Nem szurkolnak a háborúnak, de nem is kritizálják Oroszország katonai agresszióját."
Transznisztria gazdaságát egy kis elit uralja, mivel Oroszország ingyenes gázt biztosít a Dnyeszteren túlra, ez jelentős versenyelőnyt biztosít a régió vállalkozásai számára a moldovai vállalkozásokkal szemben.
„A Dnyeszteren túli vezetőkre nagy nyomás nehezedik” – mondta Alina Radu moldovai újságíró. „Első alkalommal vannak elszigetelve. Moldovának és Ukrajnának is van egy olyan kormánya, amelyik nem oroszbarát.
A Royal United Services Institute legutóbbi jelentése szerint az orosz kémügynökség, az FSZB célja az, hogy
„destabilizálja Moldovát, hogy lekösse az ukrán erőket a déli határon, illetve, hogy szembeszálljon az országban egyre erősödő Európa-barát hangoknak. Másrészt az oroszok szeretnék megmutatni a nyugatnak, hogy Ukrajna támogatása komoly következményekkel jár, többek között a Balkánon is”
– jegyezte meg a Guardian.
Valeriu Pașa moldovai politikai tanácsadó azt mondta, hogy Moszkva túlértékelte az országban uralkodó Moszkva-barát hangulatot.
„Oroszország célja a feszültség szítása” – mondta, rámutatva azokra a megcáfolt vírusjelentésekre, amelyek szerint román csapatokat telepítettek a moldovai határ közelébe.
A mindössze 2,5 millió lakosú Moldova már megszenvedte a tömeges kivándorlást, és az ilyen nyomás még mindig több kárt okozhat – mondta Radu. „Attól tartok, hogy a feszültség újabb káros kivándorlási hullámot generálhat.”