Közgazdászként lett az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának a tagja a vállaltan cigány származású Varga Ferenc. A Jobbik új képviselőjével a ciklusbeli terveiről, a korábbi romafelzárkóztatási programok buktatóiról és a szentesi választókerületet érintő kihívásokról is beszélgettünk. Interjú.
Ha azt halljuk, hogy cigány értelmiségi, akkor általában szociológus vagy hasonló társadalomtudományi végzettségű személyre gondolunk. Ön viszont közgazdászként végzett. Miért ezt a szakterületet választotta?
Az élet sodort erre. Kilencedikesként én már közgazdasági szakközépiskolába jártam Szentesen, s igazából én már ott tudtam, hogy közgazdász leszek. Azt gondolom, hogy a mai világban egy tizennégy-tizenöt éves nagyon nehezen tudja eldönteni azt, hogy milyen pálya felé orientálódjon, én viszont kivétel voltam ez alól. Rendkívül céltudatosan tanultam már a középiskola eleje óta.
Reál beállítottságú személynek tartja magát?
Azt azért nem, középiskolában szerettem a humán tárgyakat is, történelemből az egyik legjobb voltam az évfolyamban, de aztán mégis csak a reál tárgyaknál maradtam.
Az Országgyűlésben a Népjóléti Bizottság tagja lesz. Milyen tervei vannak annak fényében, hogy nem társadalomtudósként, hanem közgazdászként ül be ebbe a testületbe?
A mostani parlamenti rendszerben, a negyedik kétharmaddal a nyakunkon az országgyűlési munka elég nehéz. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy hiába javaslunk törvényeket, ezeket le fogják söpörni az asztalról.
Én inkább a parlamenten kívüli munkára koncentrálnék a jövőben, de természetesen megtartva azt a minimumot, ami a Ház falain belül szükséges.
Tehát be fogok járni a bizottsági ülésekre is, és be fogok járni a parlamenti ülésekre is. De a hangsúlyt szeretném a parlament falain kívülre helyezni.
Ez mit jelent konkrétan?
Szeretnék szerves részévé válni a Parlamenten kívüli folyamatoknak. A konkrétumot egyelőre fedje jótékony homály, de kell még legalább másfél hónap, hogy létrejöjjön az, amit egyébként már elkezdtem szervezni. Ehhez nagyon sok jó szakember is csatlakozott már a civil roma világból.
Akkor annyit azért lehet sejteni, hogy ez a roma közösség felkarolása?
A roma és nem roma közösségé is, ez inkább egy szegénységspecifikus dolog. Én mindig elmondom, hogy hiányolom a szakmaiságot a roma politikai közéletből. És számomra maga a romapolitika is ismeretlen fogalom, szerintem nem létezik ma Magyarországon ilyen. Meg kell teremteni, és le kell rakni egy biztos alapját ennek.
Ez azt jelenti, hogy minden szakterületről szeretne szakembereket toborozni ehhez a mozgalomhoz?
Ha nem is minden szakterületről, de minél több szakterületről hozzáértő embereket, akik a szakmaiságukkal tényleg új alapokra tudják helyezni a mostani romapolitikát. Ez egy mozgalom jellegű, de mégis jogi formába öntött történet lenne. Ami nagyon fontos a mi esetünkben, hogy a nemzetiségi politizálásban nincs független politizálás, hiszen csak egy nemzetiségi jelölő szervezet színeiben tudunk indulni a helyi, megyei és országos választásokon. Pontosan ezért kell nekünk a jogi forma, mert nincs olyan, hogy függetlenül elindulunk bizonyos pozícióért. De ez csak a politikai oldala, e mellé nyilván oda kell tenni a szakmai oldalt is, hogy azt tudják mondani az emberek, hogy igen, minket fognak választani. Szerintem azt lehet mondani, hogy
ami a rendszerváltás óta hiányzik a romapolitikában, az az, hogy senki nem kezelte felnőttként a magyar cigányságot. Mindenki csak a szavazatát akarta, jobbra-balra húzták őket,
én pedig azt mondom, hogy a cigányságnak elsősorban önmagát kell képviselni, és létre kell hozni egy olyan országos szintű szakmai egyeztető fórumot, ami utána majd politikailag is kiveszi a részét abból, ami előttünk áll.
A korábbi ernyőszervezetek nem voltak alkalmasak erre?
Voltak ilyen szerveződések, de mindegyik eladta magát valamelyik pártnak, és hát a „díszcigány” jelző valahonnan innen indul.
Mi a biztosíték arra, hogy ez a mozgalom nem fogja eladni magát?
A mozgalom tagjai. Én azt gondolom, hogy most egy olyan pont előtt áll a magyar cigányság, hogy rá kell jöjjön, most már változtatni kell. Tehát az nem működik tovább még évekig, évtizedekig, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezve kihasználja továbbra is a romákat.
Az nem működik, hogy minden uniós pénzt elköltünk, és úgy repkednek ezek a milliárdok a fejünk fölött, hogy ebből senki nem érez semmit.
Úgy vélem, előbb vagy utóbb a legszegényebbeknek is fel kell nyíljon a szeme, és én ebben szeretnék segíteni. Nem ígérem azt, hogy hatalmas nagy és radikális változásokat tudok ebben hozni, de azt ígérhetem, hogy elindítok egy pozitív folyamatot. És aztán múljon majd az embereken, múljon majd ezeken a romákon, hogy mi lesz ebből! De az biztos, hogy parlamenti képviselőként, a néppárti Jobbik frakciójában igyekszem mindent megtenni ezért.
Varga Ferenc: Remélem, nem kell majd cigányként azt magyaráznom, miért lettem a néppárti Jobbik képviselője
Jakab Péter, a Jobbik elnöke a napokban jelentette be Facebook-oldalán, hogy Varga Ferenc személyében egy szegvári roma politikus is befutó helyet fog kapni a párt listáján. A közgazdász végzettségű politikussal a jobbikos felkérésről, a hazánkban nem létező romapolitikáról és a terveiről is beszélgettünk. Interjú.
Közgazdászként hogyan értékeli az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját?
Ha figyelembe veszem az elmúlt tizenkét évet és a mostani helyzetet is, akkor azt látom, hogy egy ország gazdaságában
két olyan terület van, amibe ha korlátlan mennyiségben is öntjük a pénzt, akkor az utána megtérül: az oktatás és az egészségügy.
Utóbbiban azért, mert annak az az elsődleges feladata, hogy ha egy munkavállaló kiesik a munkaerőpiacról, akkor minél hamarabb vissza tudjon oda térni, és termelje tovább a GDP-t. Az oktatás pedig azért, mert minél hasznosabb tudást szerzünk, annál több tőkét tudunk előállítani a piacon. A Fideszben is ülnek közgazdászok, de hogy ők ezzel nincsenek tisztában, az jól látszik az elmúlt tizenkét év kormányzásából.
Matolcsy György jegybankelnök korábban élesen bírálta a kormányzat fiskális politikáját, mondván, az állam „vasba és betonba” fektet, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba. A Varga–Matolcsy-vitát hogy értékeli?
A belháborúit intézze egymás közt a Fidesz, erről nem szeretnék véleményt mondani. Persze pletykaszinten tudjuk, hogyan állnak ezek a dolgok a Fideszen belül, de én szeretnék a saját dolgomra koncentrálni.
Közgazdászként a költségvetési vitákban mennyire fog szerepet vállalni?
Én a Jobbikon belül a felzárkózási és szociális kérdéseket viszem, amibe azért szorosan nem tartoznak bele a végzettségemhez egyébként passzoló költségvetési ügyek. De ha a frakció számít rám ezen a területen is, akkor nagyon szívesen segítek.
Bár Ön nem volt egyéni képviselőjelölt, de szentesi kötődése ismert. Lakókörzetét mennyire kívánja képviselni a parlamenti munka során?
Ottani lakosként nyilván teljesen tisztában vagyok a környék helyzetével, ott élem az életem huszonnyolc éve Szegvár, Szentes környékén, ott is hasonlóak a problémák, mint az ország más vidékein: oktatás, egészségügy, infrastruktúra. Nálunk is, a faluban az utak állapota kritikán aluli. Volt egy csatornaberuházás néhány évvel ezelőtt, utána ezt egy nagyon gyenge aszfalttal leaszfaltozták, ami azt eredményezte, hogy az utak megsüllyedtek. Ezt azóta sem tudták helyrehozni, azóta sárban, vízben, porban élik a falusi emberek a mindennapjaikat. Attól függetlenül, hogy helyi jelölt nem voltam, kampányfőnökként részt vettem az előválasztási, majd az országgyűlési választási folyamatokban. Mind az ellenzéki pártokkal, mind az aktivistákkal, mind az emberekkel nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom, ami azt vonja maga után, hogy
most parlamenti képviselőként megvannak azok az információs csatornáim, amik lehetővé teszi, hogy a választókerület huszonkét településéről tudjak problémákat, és ezeket tudjam hitelesen vállalni a Parlamentben.
Lesz foganatja?
Ha ezzel elérem, hogy a választókerület fideszes képviselője legalább felszólal a saját körzete érdekében, akkor én már boldog ember leszek.