Putyin válaszlépést ígér a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére

Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencia keretében tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban.
MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Andrej Gorskov

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján az MTI beszámolója szerint.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert

Moszkvának "nincs problémája ezekkel az országokkal".

Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat "nem a legjobb módon" befolyásolni.

Moszkva nem kíván beletörődni a finn és a svéd NATO-tagságba

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában pedig kijelentette, a NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz történő csatlakozásába.

"Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló"

- mondta a diplomata.

"Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk!" - tette hozzá.

Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.

"A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?" - tette fel a kérdést a diplomata.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.

"Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön"

- mondta Peszkov.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna "potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára".

Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.