Már a 2010 és 2014 közötti ciklusban is keményen kivette a részét a Jobbik frakciója a kilakoltatás áldozatává vált családok segítéséből, illetve azoknak, akik erre igényt tartottak
- idézte fel keddi parlamenti interpellációjában Z. Kárpát Dániel, aki arról kérdezte a kormányt, hogy a közeljövőben hány családra vár kilakoltatás.
A Jobbik alelnöke emlékeztetett, az utóbbi években nagyon sok olyan időszak volt, amikor az Orbán-kormány paktumot kötött a végrehajtókkal, és negyedéves kvótákban állapodtak meg, legfeljebb hány családot dobhatnak ki elhelyezés nélkül az otthonából. Elismerte, voltak szerencsére olyan időszakok, amikor a kilakoltatási moratórium ésszerű és jogos elrendelése miatt ezen katasztrófahelyzetek valamelyest eltolódtak időben.
Z. Kárpát Dániel úgy véli, pontosan egy ilyen szituáció előtt állunk most is, mivel
a kilakoltatási moratórium lejárt, 15 nap múltán sok cselekmény újra lehet foganatosítani, és sem a szakma, sem az érdekvédő szervezetek, sem a devizások nem látják tisztán, pontosan most mi is várható rájuk.
Ezért Z. Kárpát szerint fontos kérdés, kötöttek-e bárkivel a szereplők közül megállapodást. Továbbá arra is kitért, mi a kormány terve a felszaporodott számú kilakoltatások kezelését illetően, ugyanis a különféle végrehajtói túlfutások özöne egy időpontban zúdulhatnak most a piacra, így a kontroll hiányában akár társadalmi-szociális katasztrófahelyzet is kialakulhat.
Partner-e a kormány a kilakoltatási moratórium meghosszabbításában, illetve partner-e abban, hogy a végrehajtások mocsarában végre rendet tegyünk?
- tette fel a kérdést a Jobbik politikusa.
- világított rá a jobbikos képviselő, hozzátéve, hogy "természetesen nem vagyunk az azt megelőző időszak rajongói sem", hiszen még a 2010 előtti időkben szaporodott fel a szóban forgó hitelállomány.
A napokban elszabadulhat a pokol, van-e cselekvési terve a kormánynak a megoldást illetően?
- zárta szavait Z. Kárpát Dániel.
Répássy Róbert államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a járványveszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek a halasztási határidők, azaz május 31. után számítva. Elmondása szerint az ingatlanok kiürítésének 99,5 százalékában nem került sor kényszerintézkedésre az elmúlt években.
Szavai szerint gyakorlatilag két évig fel lehetett készülni a lakáskiürítésre - fogalmazott Répássy, majd azt is megemlítette, hogy ez a problémakör a 2010 előtti korszak melléktermékei voltak.
Z. Kárpát erre azzal reagált, hogyha visszamutogatás, akkor 2001-re tekintsünk vissza, amikor az egyoldalú szerződésmódosítások ilyen formában lehetővé váltak.
Emlékeztetett, 2010 óta a kilakoltatások több mint húszezer áldozata jellemzően nem önkényes lakásfoglalók közül került ki. Szerinte "nagyon szomorú neoliberális következtetés" Répássy részéről az, hogy a sok, ingatlanját önként elhagyóból arra következtet, hogy az ő lakhatásuk biztosított.
A jobbikos politikus így nem fogadta el kérdésére az államtitkári választ.