A honvédelmi miniszter nem zárta ki, hogy magyar katonákat küldenek Ukrajna területére

Ukrajna, ukrán, háború, harkiv, harkov, front, katona, gépágyú
Ukrán katonák Zu-23-2-es ikercsövű légvédelmi gépágyúval lőnek orosz célpontra a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2022. augusztus 10-én hajnalban.
MTI/EPA/Vaszilij Zslobszkij

Nagyon furcsa, és valószínűleg direkt nem egyértelmű választ adott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy írásbeli kérdésre tegnap. Mielőtt rátérünk a lényegre, fontos megjegyezni, hogy a katonacsaládból származó tárcavezető nyilvánvalóan tisztában van a hadtudományi fogalmakkal. A honvedelem.hu például külön kiemeli, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tartalékos századosként éveken át különféle beosztásokban szolgált a Magyar Honvédség alakulatainál. 2014-ben a Magyar Tartalékosok Szövetségének elnökévé választották, majd londoni nagyköveti kinevezése után a szövetség társadalmi elnöke lett. Szolgálataiért 2016-ban a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozata kitüntetésben részesült.

Szóval, a Jobbik frakcióvezetője az alábbi kérdésekkel fordult a honvédelmi miniszterhez:

  • Tervezi-e a kormány, hogy Ukrajna területére magyar honvédeket küld a következő négy hónapban?
  • Ha igen, milyen céllal, és mennyire szolgálja ez hazánk kimaradását az orosz-ukrán háborúból?

Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig Lukács László György felvetésére ezt válaszolta:

"Az írásbeli kérdésben foglaltakra vonatkozóan tájékoztatom, hogy a Kormány álláspontja változatlan: Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, hazánk nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre. A célunk az, hogy minél hamarabb megszülessen a béke."

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válasza
parlament.hu

Amit ki kell emelnünk, az a miniszteri válasz azon részlete, hogy

"hazánk nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre".

Ez pedig egyrészt szemantikai szempontból sem válasz a feltett kérdésre, hiszen az a ténylegesen az Ukrajna területére küldött magyar honvédekre vonatkozott. Másrészt viszont a hadszíntér egy konkrét hadászati megnevezés, amit egy katonaviselt ember nagy valószínűséggel nem kever össze egy ország teljes területével.

Ha csak a fogalom legegyszerűbb értelmezését nézzük, akkor a hadszíntér

"az a terület, amelyen a hadműveletek folynak; harctér".

A katonaföldrajz megkülönböztet országot, országcsoportot és hadszíntereket, és bár a hadszíntér fogalma a rakéta-nukleáris világháború lehetőségének időszakában kibővült, de a tárcavezető nyilván nem erre célzott, amikor ukrán hadszíntérről értekezett.

Az Ukrajna elleni háborúban megsemmisített harceszközökből látható szabadtéri kiállítás a nyugat-ukrajnai Lemberg utcáin 2022. augusztus 10-én.
MTI/EPA/Mikola Tisz

A szakirodalom szerint a különböző időszakok hadszínterei méretükben folyamatosan növekedtek - ez a hadtörténelemben végig megmutatkozó tendencia -, de ez még nem jelentette azt, hogy ne lettek volna bennük fontos földrajzi pontok.

Valójában azt a jelenséget figyelhetjük meg, hogy az egyes, katonailag fontos geográfiai pontokhoz szervesen hozzátartozik szűkebb és tágabb környezetük is, és minél nagyobb a fegyveres küzdelem színtere, annál több ilyen pontot találunk, annál nagyobb lesz maga a hadszíntér. A klasszikus hadszíntérfelfogás ugyanakkor a hadszínteret a háború területének egy részeként írja le, de olyan részként, amely egyfelől maga önálló egység, másfelől pedig része egy nagyobb egységnek.

"Kis egész a nagy egészben"

(Carl von Clausewitz hadtörténész).

Hogy érezzük a különbséget, létezik olyan fogalom is, hogy hátország;

ez az országnak a hadműveleti és hadtápterület mögött fekvő része, amelyet - régebben - a harci tevékenység közvetlenül nem érintett, s ahol polgári közigazgatás működik. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szavai tehát még azt sem zárják ki, hogy magyar honvédek például egy békefenntartói misszió résztvevőiként átlépik az ukrán határt.