A vállalatok nagy része jelenleg még egy korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez az élő szerződések kifutása után, októbertől vagy januártól jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra – írja a G7.hu, példaként említve azt a kis céget, amely 18 forint helyett a jövőben 240 forintért kaphatna egy kilowattóra áramot.
A vállalati energiapiacon jellemzően egyéves szerződéseket kötnek, a gázra általában október 1-jén, a villamosenergiára pedig január 1-jei kezdettel.
A G7 mostani cikke felidézi: az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben az árak emelkedése nem az orosz offenzíva februári kezdését követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült: 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Mindez azt jelenti, hogy még azok is négy-ötszörös áremelkedéssel számolhatnak, akik már tavaly is drágán vásároltak.
És még mindig örülhetnek, ha egyáltalán tudnak fix áras szerződést kötni hosszabb távra. A lapnak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó állítása szerint ugyanis a kereskedők már hetek óta nem kínálnak fix áras termékeket. Azaz a vállalkozások jelen állás szerint 2023-ra csak a tőzsdei árhoz kötötten tudnak áramot és gázt vásárolni.
(Telex)