Az Európai Parlament ma megszavazott állásfoglalása szerint Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, a nekünk járó uniós forrásokat zárolnák. Az úgynevezett a Gwendoline- vagy Delbos-Corfield-jelentést (a jelentést készítő Gwendoline Delbos-Corfield, francia zöldpárti EP-képviselő neve után) nagy többséggel fogadták el. Ebben lett kimondva egyebek mellett, hogy Magyarország már választási autokrácia hibrid rezsimje. Gyöngyösi Mártont, a Jobbik elnökét, európai parlamenti képviselőt kérdeztük. Interjú.
Miért támogatta a Gwendoline-jelentés elfogadását?
A jelentés tényszerűen felsorolja azokat a jogsértéseket, amelyeket az Orbán kormány elkövetett. Ilyen például a parlamentarizmus, a médiaviszonyok, a civil szervezetek, az igazságszolgáltatás, a szólásszabadság, tehát ha valaki megnézi a Gwendoline-jelentést egy olyan tényfeltáró riport, amivel nagyon nehéz lenne vitatkozni.
A jelentés politikai nyilatkozatnak minősül, tehát jogilag sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Tanácsot nem köti semmire. De mi a helyzet ennek a politikai vonatkozásával?
Valóban nincs joghatálya a döntésnek, de az a tény, hogy ekkora többséggel fogalmaztak meg egy ilyen véleményt a magyar kormányról, mindenképpen jelzésértékű lehet az Európai Bizottságnál. A vita eleve a Bizottság jelenléte előtt zajlott, ott volt például az igazságügyi biztos is, sőt fel is szólalt. Ez tehát egy nagyon jelentős üzenet a Bizottság felé az Európai Parlamenttől, amely ugye az egyetlen közvetlenül választott szerve az Európai Uniónak. Nagyon nem mindegy ezért, hogy mit képvisel az EP egy ilyen kérdésben egy héttel azelőtt, hogy az Európai Bizottságnak választ kell adnia a magyar kormánynak. Ne feledjük azonban a döntés politikai részét sem, hiszen a Bizottságot is az Európai Parlament választja meg. Ezért az Európai Bizottság a legitimitását is az Európai Parlamenttől eredezteti és az EP már többször üzent a Bizottságnak Orbán Viktor kapcsán. Lesz majd vélhetően kompromisszum a jövő héten, de a Gwendoline-jelentés és annak nagytöbbséggel történő elfogadása azt is jelenti, hogy a Bizottság sem törekedhet a végtelenségig a kompromisszumra.
Az előző nap lezajlott vita alatt hogyan érezte, milyen véleménnyel vannak a magyar kormányról az EP-ben?
A szavazásnál egyértelmű volt, hogy az európai politikusok visszautasítják azt a rendszert, amit az Orbán-kormány kialakított. A jelentés is ezekre mutatott rá tűpontosan. Azonban
Tehát azok, akik az EU-ban trójai falóként működnek. Nem lehet véletlen az sem, hogy az Egyesült Államokban néhány napja hozták nyilvánosságra, hogy a Kreml 300 milliárd dollárt költött arra, hogy az unión belül befolyásolhasson bizonyos politikusokat, illetve politikai erőket.
Lehet, hogy talán ezzel kellett volna kezdeni, de nehéz dolog vitázni egy olyan elvont fogalomról, hogy jogállamiság?
A jogállamiság vitájának ez valóban egy nehézsége. Az én érveim középpontjában - mint konzervatív politikusnak - az áll, hogy
Tehát mindenki, aki rendpárti és konzervatív, annak demokratának kell lennie. Teljesen hamis tézise az Orbán-kormánynak, hogy a jogállamiság számonkérése veszélyeztetné, vagy sértené a szuverenitásunkat.
A Fidesz részéről hogyan értékelték a jelentést?
A Fidesz most is megpróbálta a Gwendoline-jelentés nagyon tényszerű megállapításait bagatellizálni, azt állítva, hogy ezek valótlanságok, illetve próbálták abba az irányba terelni a vitát, hogy minden országban létezik korrupció, és léteznek politikai anomáliák. Az a vitában is átjött, hogy kétségtelenül minden államban létezik korrupció, de lényeges különbség, hogy Magyarországon ezek az anomáliák, a korrupció már rendszerszintű. Tehát az EU-ban is létező problémák ezek az anomáliák, mint például a médiában, a bíróságon, vagy éppen a parlamentarizmus vonatkozásában, de léteznek mechanizmusok, amelyek korrigálják ezeket az anomáliákat. Így működnek a demokráciák. Magyarország azért is más, mert itt a kormány dolgozik azon, pontosabban épít rendszert, hogy ezek az anomáliák fennmaradjanak. Azaz a korrupció nem anomáliaként jelenik meg, hanem ez a rendszer lényege!
Ez volt látható nagyon élesen ebben a vitában.
Az Európai Parlament tehát nagy többséggel döntött, de mi van akkor, ha ennek sem lesz különösebb eredménye? Már most is lehet olvasni olyan véleményeket, hogy sokkal radikálisabb fellépés kellene az Orbán-kormány korrupciós ügyei miatt.
Ahogyan oroszpártivá tette a szavazói többségét, ugyanúgy EU ellenessé is teheti. Ehhez ráadásul meg is vannak a kommunikációs eszközei. A megoldás talán az lehetne, ha a kompromittált kormány megkerülésével, közvetlenül juttatnák el az uniós pénzeket a magyar kisvállalkozásokhoz, önkormányzatokhoz, családokhoz. Erre sajnos nincs precedens, ennek a mechanizmusai nem állnak rendelkezésre, de ki kell dolgozni, hogy ne az autokraták gazdagodjanak.
Ami az uniós forrásokat illeti, az Európai Bizottság most hétvégén javasolhatja Magyarország uniós támogatásainak felfüggesztését az uniós pénzügyminiszteri tanácsának. Éppen azért, mert a kormány nem adott meggyőző válaszokat a korrupciós és versenyjogi aggályokra.
Ez ugye egy kiszivárgott információ amit Navracsics folyamatosan tagad. De itt 6400 milliárd forintról van szó, ami egy hatalmas összeg! Ez a teljes összege annak, amit a gazdaságfejlesztési alapokból Magyarország le tudna hívni. A hét éves EU-s költségvetésből Magyarország eddig 9 ezer milliárd forintot, a gazdaságélénkítő csomagból pedig 6 ezer milliárdot tudna lehívni. Ez a 6 ezer milliárd pedig nagyon hiányozna a magyar költségvetésből. Ha nem jutunk hozzá ezekhez a forrásokhoz, akkor akár fizetésképtelenné is válhatunk. Az ezzel együtt járó forintgyengülés pedig elvezethet az államcsődhöz, a teljes gazdasági recesszióhoz nagyon rövid időn belül.
Ez azt is jelentené, hogy az Orbán-kormány megbukik, a miniszterelnöknek pedig át kellene adnia a kormányrudat mondjuk Navracsics Tibornak, aki talán az egyedüli olyan ember a kormányban, aki nem veszítette el minden hitelét.