Egy optimista Orbán Viktor felszólalásával kezdődött meg az őszi parlamenti ülésszak. Ami már most is tisztán látszik: az Oroszország elleni szankciók kérdése a következő hónapokban központi téma lesz a kormánypropagandában. Ám a miniszterelnök több giga állami beruházást és további családtámogatásokat is belengetett.
- hangzott el a több mint félórás miniszterelnöki expozé elején. A miniszterelnök továbbá megismételte, az elmúlt időszak sokkszerű változásai a világgazdaságot visszaeséssel, Európát megroppanással fenyegeti. Hangsúlyozta, egyszerre kell szembenézni a egy globális gazdasági háborúval és egy lokális fegyveres háborúval.
Arra a kérdésre is megpróbált választ keresni, hogy meddig tart még az orosz-ukrán háború. Amíg tavasszal sokan úgy voltak, ez néhány hetes lesz, de mivel a Nyugat és az Egyesült Államok pénzzel és fegyverrel segíti Ukrajnát, Oroszország tartalékai pedig kifogyhatatlan,
– jósolta meg a miniszterelnök.
Azt is leszögezte, hogy amíg a Nyugat a háború pártján áll, Magyarország a béke oldalán, és béketárgyalást követelünk. Ehhez hozzátette a honvédelmi alap létrehozását is, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítését is, ugyanis Orbán Viktor szerint egy dezinformációs háború is zajlik.
Orbán Viktor elismerte azt is, hogy hazánkban is 20 százalék körüli az infláció, ahogy az unió több országában is, azonban 2022-ben a gazdasági bajok okai a háborús szankciók, és azok miatt sokszorosára emelkedtek az energiaárak Európában.
„Most látok először olyat, hogy egy törpe vet ki szankciót egy óriásra”
- mutatta be az EU és Oroszország közti viszonyt az energiapolitikában. Ehhez hozzátette, hogy az Egyesült Államokban sokkal olcsóbb az energia: Európa országai szankciós felárat fizetnek. Megismételte, hogyha a szankciókat megszüntetnék, az árak rögtön a felére csökkennének. Úgy foglalta össze, hogy a szankcióktól „Oroszország nem esett térdre.”
„Választ várunk, egész Európa választ vár arra a kérdésre, hogy meddig fogjuk ezt csinálni"
- mondott még egy brüsszeli kritikát Orbán Viktor, szerinte
„ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is, amíg nem késő”.
Érdekes momentum, de többször is úgy beszélt saját magáról és kormányáról Orbán Viktor, mint amelyik nem szavazta volna meg az Oroszország elleni szankciókat. Így valóban érdekes volt, amikor arról beszélt, hogy antidemokratikus volt az arról szóló európai döntés – pedig ezzel magyarázta az újabb nemzeti konzultációt.
Ezután eldicsekedett azzal, hogy megmaradt rezsicsökkentés, tűzifa- és a barnaszénprogram, valamint a benzinár-, az élelmiszerár és a kamatstop, és elmondta, hogy támogatni fogják az energia-intenzív kkv-kat, a gyárakat, és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv.
A beruházások kapcsán viszont voltak újdonságok: jelenleg 9400 milliárd forintnyi állami beruházás zajlik, ezeket végigviszik, viszont újak nem lesznek a bizonytalan helyzet miatt, mert csak oda tudunk tenni egy forintot, ahova odatesznek kettőt – tette hozzá.
Harminckét nagy energetikai beruházást valósítanak meg. Ezt a munkát el kell és el is fogjuk végezni – ígérte meg Orbán Viktor, de konkrétumot nem mondott.
Kiemelendő, hogy beszélt a programok finanszírozásáról is. A szükséges pénzeket az Európai Unió megígérte, ha mégsem adják ide, más pénzügyi forrásokból valósítják meg, az erről szóló tárgyalásokat elkezdtük az unióval és más pénzügyi partnerekkel is – fogalmazott Orbán Viktor egy esetleges hitelfelvétel kapcsán. Egyik célként megnevezte, csökkenteni kell hazánk földgáz-felhasználását 30 százalék alá 2023 után.
Apropó! A decemberben összeállítandó 2023-as költségvetésben lesz egy új családtámogatás is, de ígéretet tett más típusú fejlesztésekre is, így például az egyetemeket is.
Orbán Viktor végül optimistán arról beszélt, hogy Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és lát rá esélyt, hogy erősebben jöjjön ki az ország a válságból.