Szabotázs? Véletlen? Még nem tudni, mi vagy ki okozta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Északi Áramlat
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy ki vagy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken, amelyről kedden est érkeztek hírek. Az ukránok szerint az oroszok voltak, a dánok állítják, szándékosan okozták a szivárgást, ami viszont biztos, hogy mivel összesen három szivárgást fedeztek fel az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken, és a három lék távol van egymástól, ezért nehéz elhinni, hogy mindössze véletlen lenne - ezt már az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője mondta.

Nézzük a nyilatkozatokat!

Unió: nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: "a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".  

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspiegel német lap kedden azt írta,

a német szövetségi kormány szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Sajtójelentések szerint a dán és svéd mérőállomások két erős robbanást észleltek a szivárgások előtt. Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva kedden közölte, hogy kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak. Az elsőt hétfőn reggel két óra három perckor, a másodikat este hét óra négy perckor regisztrálták. Az utóbbi ereje egy 2,3-as erősségű földrengésnek felelt meg. Összesen három szivárgást fedeztek fel az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a balti-tengeri Bornholm szigete előtt részben a dán, részben pedig a svéd  vizeken.

Dánia a tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.

A dán hadsereg felvételein a tengeri felszínére törő buborékokat lehetett látni egy nagyjából egy több mint egy kilométer átmérőjű körben. Kristoffer Böttzauw, a dán energiaügynökség vezetője szerint egy hétig is eltarthat, míg a gáz elszivárog a vezetékekből.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint nem zárható ki szabotázs.

"Három lékről beszélünk távol egymástól, s ezért nehéz elhinni, hogy mindössze véletlen lenne"

- húzta alá.

A dán kormányfő szerint szándékosan okozták a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye - jelentette ki kedden este Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

"Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt"

- húzta alá Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján.

"Egyelőre nincsenek értesüléseink arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében" - mondta a dán vezető, hozzátéve, hogy a hatóságok nem tekintik közvetlen katonai fenyegetésnek a történteket.

Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette:

a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.

Dánia az érintett tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet is létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.

Nem sokkal korábban Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó. Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Ukrán elnöki tanácsadó: Oroszország okozta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt.

Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a "rendkívül aggasztó hírt", hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

"Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt"

- hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

"Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni" - mondta.

"Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget"

- tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.