Tarjányi Péter: „Magam is megdöbbentem, hogy a tenger alatt futó gázvezetékek és más hálózatok mennyire védtelenek”

Tarjányi Péter
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő
MTI/Szigetváry Zsolt

Az orosz-ukrán háború árnyékában a Balti-tengerben kiépített Északi Áramlat gázvezeték négy helyen sérült meg a múlt héten, ami a legtöbb elemző szerint nem lehet véletlen. Az, hogy kinek állhatott érdekében egy ilyen szabotázsakció, már csak azért is nehéz megállapítani, mert kapásból három nagyhatalom mutogat egymásra, és akkor nem lehet kizárni valamelyik terrorcsoport elszigetelt merényletét sem. Közben Ukrajna négy keleti megyéjében a megszállt területeken lezajlott a „népszavazás”, amit nem sokkal előzött meg az ukrán erők sikeres ellentámadása, majd az orosz mozgósítás. Ezzel a háború a Kreml szerint is új szakaszába lépett, mivel már nincs szó „különleges műveletekről”, helyette több százeres haderőátcsoportosításokról, de még taktikai atombomba bevetéséről is beszélnek a moszkvai döntéshozók. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemezte lapunknak a jelenlegi helyzetet és a várható eseményeket. Interjú.

Már jóval az Északi Áramlatot ért események előtt NATO, illetve más védelmi szervek arra hívták fel a figyelmet, hogy a tenger alatt futó gázvezetékek, illetve más stratégiai vezetékek, mint például az internet működését biztosító kommunikációs gerinchálózatok védelme szinte megoldhatatlan. Ezek lehetnek tehát az új célpontok, mivel ha megsérülnek, jelentős gondokat okozhatnak minden érintett államnak?

Érdekes, mert több mint egy éve éppen ezzel a témával foglalkozom és amikor erről kérdeztem szakértőket, akkor magam is megdöbbentem, hogy a gázvezetékek és más hálózatok mennyire védtelenek vagyon az ilyen támadások ellen. Érdemes visszalépni a hidegháború idejéig, hiszen a nagyhatalmak akkoriban is azon igyekeztek, hogy miként lehet ezeket a kiépített infrastruktúrákat felhasználni katonai-hadászati célokra, rosszabb esetben megsemmisíteni. És sajnos itt jön be az is, hogy valóban kevesebbet foglalkoztak ezeknek a vezetékeknek a védelmével mivel rengeteg pénzbe kerülne. Az Északi Áramlat gázvezetéket ért vélhetően szabotázs akció után viszont most várható, hogy az ilyen célokra irányuló fejlesztésekre talán jóval többet fognak költeni. 

Nyilván kizárni semmit sem lehet, de nagyon gyorsan követték egymást a gázszivárgások a tengeren, amire nem volt példa eddig. Feltéve tehát, hogy valóban szabotázs lehetett, milyen eszközök kellenek egy ilyen akcióhoz? Szükséges katonai csúcstechnológia, ami leginkább a nagyhatalmaknak lehet, vagy akár egy hajóról is ledobott például mélyvízi bomba is elég lehet egy ilyen vezeték megrongálásához?

Többféle lehetőség is elképzelhető, Van például az „intelligens csőgörény”, amit amúgy arra használnak, hogy a csőbe juttatva a hangsebességgel méri fel a vezetéket belülről, hogy van-e esetleg valami hiba, vagy kisebb repedés. Na most egy ilyen csőgörényt ezek után arra is lehet használni, hogy robbanóanyagot vigyen magával és ahol felrobbantják, ott a vezeték is sérül.

A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat gázvezeték.
MTI/EPA/TT Hírügynökség

Ezek ipari, illetve katonai csúcstechnológiai eszközök, amikről most beszél?

Nem feltétlenül. A katonai csúcstechnológia ott lép be, hogy robbanáskor olyan kémiai elegy is működésbe lép, ami az összes nyomot eltünteti. A most megjelenő könyvemben van szó arról, hogy ezt technológiát csak az elmúlt tíz évben fejlesztették ki.

Utólag tehát nem lehet megállapítani, hogy milyen jellegű bomba lehetett, ami megrongálta az adott vezetéket.

Akkor ezt az Északi Áramlat esetében sem lehet kizárni, hiszen egymásra mutogatnak a nagyhatalmak.

Szerintem ez egy ilyen jellegű robbantás lehetett az említett négy helyszínen. 

A jelenlegi technológiát alapul véve, hogyan lehetne megvédeni egy ilyen sok tízezer kilométeres infrastruktúrát ami behálózza az óceánokat is? Nyilván nem lehet száz méterenként odaállítani egy búvárt, hogy figyeljen, nehogy támadás érje a vezetéket.

Ki kell építeni egy olyan monitoring rendszert, ami tulajdonképpen a csőhálózat mellett fut. Ez egy 50-100 méterenként kihelyezhető olyan detektáló eszköz, ami folyamatosan figyeli a csőhálózat egészét. Van már ilyen, csak ez is nagyon sok pénzbe kerül, mivel egy új rendszert kell telepíteni a meglévőkhöz.

Említette, hogy az Északi Áramlatnál vélhetően nagyhatalmi csúcstechnológiát alkalmazhattak, de ettől még lehetnek terrorcselekmények célpontjai a tenger alatt futó gáz, internet, vagy más kommunikációs, energetikai hálózatok? Talán könnyebben hozzáférhető eszközökkel is fel lehet robbantani akár egy időben több helyen is például az internetet biztosító hálózatot, ami már a világgazdaság működését is megbéníthatja egy időre.

Továbbra is úgy gondolom, hogy ehhez most még a nagyhatalmaknak lehet meg az eszközük, de akár tíz éven belül ez is változhat. Akkorra viszont meg kell lennie a védekezésnek is, különben valóban a terrorizmus célpontjai lehetnek a különféle vezetékek.

Térjünk rá az orosz-ukrán háború aktualitásaira. Egyrészt volt a mozgósítás elrendelése, ami ugye már nem tekinthető orosz részről „különleges műveletnek”, majd a múlt héten a Kreml az úgynevezett népszavazás után annektálta az érintett négy megyét, Putyin győzelmi beszédnek is beillő szónoklattal számolt be erről, másrészt viszont az ukrán erők ellentámadásokat hajtanak végre, stratégiailag is fontos városokat, területeket foglalnak vissza.

Az látható, hogy Ukrajna most lendületben van. Nyilván az adhat az ukránoknak egy plusz erőt, hogy honvédő háborút folytatnak, Európa és a világban a legtöbb állam is mellettük áll, elítélve az orosz agressziót és persze fegyvereket, titkosszolgálati információkat, illetve felszereléseket is kapnak a Nyugattól. Tehát a harciszellemben az ország, a társadalom tekintetében morálisan is az oroszok fölé emelkedik Ukrajna. Egy egyébként nagyon fontos tényező annak ellenére, hogy nem igazán szokták hangsúlyozni. 

Elég lehet ez az orosz medve ellen?

Nem. Itt jön be a harmadik tényező, hogy Ukrajna is fárad, annak ellenére, hogy orosz részről nagyon elrontották a háború menetét, ezért is mondtam már korábban, hogy várható az orosz összeomlás. Ennek az egyik eredménye most a mozgósítás, ami valóban már nem különleges hadművelet.

A mozgósításnak milyen a társadalmi vonzata van Oroszországban? Annyit azért lehet látni, hogy vannak tüntetések, nagyon sokan menekülnek más országba a behívó elől, mert nem akarnak ágyútöltelékek lenni.

Így van. Eddig még a legtöbben elhitték, hogy itt tényleg csak különleges műveletekről van szó, amit a katonaság sikeresen oldhat meg. Most viszont az orosz családokkal szembejött a valóság és bizony látni, ahogy az orosz asszonyok sírva búcsúznak fiaiktól, férjüktől, akik közül vélhetően nagyon sokan nem térnek haza.

Az eddigi orosz veszteség egyes becslések szerint elérte az 50 ezer főt. Voltak ugyan gondok a mozgósítás terén, de úgy látom, már most is mintegy hetven százalékos a mozgósítás aránya, aminek az lehet az eredménye, hogy Oroszország hamarosan keményen visszaüt, és az már egy másik helyzet lesz.

Ha valóban így lesz, akkor mikorra várható? Ez talán a szintén fontos tényező, az orosz tél miatt is lényeges lehet.

Szerintem két-három héten belül. Tehát nem számítok nagy téli offenzívára. Mostanában lehetett hallani, hogy az oroszok csak „stabilizálni” akarják magukat a mozgósítással, de én ezt nem hiszem. Oroszország le akarja győzni Ukrajnát! Putyinnak Ukrajna kell!

Na de mi van akkor, ha éppen az előbb felsorolt tényezők miatt mégsem tudják hagyományos eszközökkel legyőzni Ukrajnát? Mert akkor Putyinnak már tényleg csak az maradhat, hogy minél kisebb arcvesztéssel jöjjön ki ebből az egészből.

A Sziverszkij Donyec folyó lerombolt hídjának helyreállításán dolgoznak ukrán katonák a kelet-ukrajnai Harkiv közelében fekvő, az orosz hadseregtől a közelmúltban visszafoglalt Izjumban 2022. október 3-án.
MTI/AP/Francisco Seco

Ezért is gondolom úgy, hogy most ezt az oroszok még megpróbálják. Olyan hivatásos katonák érkezhetnek a térségbe, akik eddig máshol, főleg a nyugati részen szolgáltak a NATO közelében. Ezek a jól képzett hivatásosok válthatják majd le az Ukrajnában harcoló erőket. De a felvetésre is válaszolva: szerintem akkor próbálhat majd Putyin kifarolni ebből, ha ez az offenzíva sem sikerül és folytatódnak az ukrán ellentámadások. Ha ez így lesz, akkor Putyin és az orosz vezetés nagyon nagy bajba kerülhet.

Több orosz vezető, illetve katonatiszt is említette, hogy az oroszok akár taktikai atombombát is bevethetnek. Először is hogyan néz ki egy ilyen taktikai atombomba?

Két fajta nukleáris bombát ismerünk. Az egyik a hadászati atombomba, aminek célja, hogy minél nagyobb területen pusztítson el mindent, ilyen például a hirosimai és nagaszaki bomba, amilyenből most már több megatonnás is van.

A másik a taktikai, vagy más néven harcászati atombomba, ami mindössze 0,3 kilotonna TNT erejének felel meg. Ezt arra fejlesztették ki, hogy kis területen, például egy Miskolc méretű városban pusztítson, beleértve a szintén kis területre koncentrált sugárzást is.

Ezeket például egy önjáró lövegből is ki lehet lőni. A hatása olyan lehet, mint amikor néhány éve Bejrútban felrobbant egy több tonna nitrátot is tartalmazó raktár a kikötőben, és a környéken kő kövön nem maradt semmi. Tehát arra tökéletesen alkalmas a taktikai atombomba, hogy egy adott  térségben áttörést érjen el.

De annak ellenére, hogy kisméretű atombombáról beszélünk, ezzel nem lépik át a Rubicont az oroszok?

Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az a hatalom, amely nukleáris fegyvert is bevet, azonnal elszigetelődik. Tehát Oroszországot úgymond támogatja Kína, vagy India, de amint bármilyen atomfegyvert használnának, ezek az országok azonnal kihátrálnak Putyin mögül.

Ugyanakkor megismétlem, ha a mozgósítás végül nem lesz sikeres és az orosz erők újabb vereségeket szenvednek, akkor attól tartok, hogy Putyin és az ő körei olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy még egy taktikai atomcsapást is elrendelhetnek egy kritikus területen a „győzelem” érdekében.

Térjünk át hazai témára. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter "hadszíntér-specifikus felkészítésről" adott ki minisztériumi utasítást a Honvédség parancsnokának speciálisan Afrikában bevethető katonai egység kiképzésére. Mi dolgunk lehet nekünk Afrikában?

Afrika egyes részein a terrorizmus miatt már régebb óta vannak jelen magyar katonai erők. Erről a mostani rendelkezésről és sem tudok sokkal többet. Ez egy ENSZ, illetve NATO kötelezettség lehet. Közép-Afrika és Észak-Afrika térségében több terrorszervezet is működik és ezeket sikerült visszaszorítani a nemzetközi erőknek, amelyekben a magyar, francia, olasz és más egységek mellett bármilyen furcsa is ez most, de vannak orosz erők is.

Akkor ez a hadszíntér specifikus felkészítés, tulajdonképpen kiképzés?

Vélhetően igen. Az odaküldött katonákat megfelelő módon kell kiképezni és felkészíteni az ottani viszonyokra. Nyilván egyetlen hadvezető sem szeretné, hogy kiképzetlen katonák kerüljenek ellenséges területre.