Miközben mára alapvetés lett mindenki számára, hogy "elszálltak az árak", az a kérdés is ott mocoroghat az adófizető állampolgárokban, hogy az Orbán-kormányoknak miért áll érdekében a forint tudatos gyengítése, főleg annak tükrében, hogy tombol a szociális válság hazánkban. Erről és a lehetséges megoldásokról kérdeztük Z. Kárpát Dánielt, a Jobbik gazdasági szakpolitikusát. Interjú.
Kezdjük a kiindulóponton! Miért gyengítette tudatosan a forintot a kormányzat az elmúlt években? Miért állhatott ez az érdekében az Orbán-kormányoknak?
A gyenge forint megléte szinte kizárólag az exportáló multicégek érdeke, akik amúgy is relatíve alacsony béreket fizetnek, a profitjuk jó részét pedig adózatlanul tudják kicsatornázni a magyar gazdaságból.
Ha mélyebben vizsgáljuk a Fidesz-kormányok döntéseit, legyen szó bankokról, devizahitelesekről vagy éppen az iparról, jellemzően olyan döntéseket hoznak, amelyek a multicégek számára megfelelnek,
s a minapi Parragh-nyilatkozat arra enged következtetni, hogy még mindig a magyarok alacsony béreinek felmutatásával szeretnének versenyezni a külföldi tőkéért...
Ennek milyen gyakorlati hatásai tapasztalhatóak a társadalmi csoportok számára?
A gyenge forint túlzás nélkül ezermilliárdos különadót jelent a társadalom számára. Minden drágább tőle: az okostelefon, a ruha, az élelmiszer és a gyógyszer is. Még a hazai előállítású zöldséghez is kellhet külföldi gép, azt is szállítják, tehát a gyenge forintárfolyam mindent megdrágít.
Ezt a kormányzati forintgyengítési folyamatot segítette elő, hogy a jegybanknak nem kell árfolyamcélt megjelölnie?
Országonként eltérő szabályozást találunk, de tény, amikor a kormányt kérem számon, az a jegybankra mutogat, az MNB pedig azt mondja, hogy nem írták bele a róla szóló törvénybe, hogy legyen árfolyamcélja...
Rajtunk ne múljon: elkészült a javaslatunk arról, hogy egyikük se menekülhessen a felelősség elől.
Fel kell vállalni a magyarok fizetései, megtakarításai vásárlóértékének megőrzését!
Az alaptörvény védelmet jelenthet a nemzeti fizetőeszköz értékállósága szempontjából?
Nyilvánvaló, hogy nem old meg minden kérdést magától. Ahogyan az is, hogy nem akarjuk a forint árfolyamát törvényekbe írni: az Alaptörvény megkerülhetetlen alapelveket képes lefektetni. Ha viszont belekerül az a nagyon erős törekvés, hogy a mindenkori kormány minden elérhető eszközével védi a forintot, attól kezdve minden ezzel ellentétes esetleges kormányzati lépés alaptörvényellenes, tehát megtámadható, adott esetben megfordítható.
Mi lehet a megoldás?
Azt javasoljuk, hogy módosítsák az MNB-törvényt, tehát legyen árfolyamcélja a jegybanknak: segítsen stabilizálni a nemzeti fizetőeszközt. Sokan mondják erre, hogy legyen euró, én ezzel szemben ugyanakkor jóval távolságtartóbb vagyok. Ha mindenki úgy döntene ebben az országban, hogy közös fizetőeszköz legyen, még sok-sok évet kellene eltölteni az európai "előszobában", és pillanatnyilag a legtöbb feltételt nem is teljesítjük. A következő években mindenképp érdekünk az erős forint, minden ennél távolabbra történő kitekintés csak elméleti fejtegetés.
Mi történne, ha ezeket az intézkedéseket a kormányzat végül mégsem vezetné be?
Vélhetően évente akár tízszázalékos árfolyam-leértékelődés, a fizetéseink vásárlóerejének folyamatos elpárolgása, a magyarok megtakaratításainak - és például ingatlanvagyona értékének - csökkenése, tehát megrázó erejű negatív hatások, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. Egy megoldás van: a multinacionális érdekekkel szemben a nemzetit választani!