Publicus Intézet: Még a fideszeseknek sem jön be a nemzeti konzultáció

A megkérdezettek nagy többsége, közel kétharmada nem tartja hasznosnak, hogy újabb „nemzeti konzultációt” indít az Orbán-kormány

- mutatta ki a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült.

Az októberben 1007 fős minta alapján készített kutatás szerint a válaszadók 65 százaléka ítélte haszontalannak a „brüsszeli szankciókról” szóló konzultációt, és csak 31 százalék találta hasznosnak a kormány akcióját.

Eddig a megkérdezettek 20 százaléka küldte vissza a konzultációs papírt 37 százalék a felmérés időpontjában még meg se kapta azt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a konzultáció kivitelezése 6-7 milliárd forintba kerül. A tényleges árkategóriát azonban kevesen találták el. Leginkább a fideszesek mérték alul a valós összeget, a nem válaszolók aránya is körükben volt a legmagasabb.

A konzultációt hirdető bombás plakátok a mérsékeltnél is csekélyebb tetszést arattak. Mindössze 2 százaléknak tetszik és további 2 százaléknak „inkább tetszik” a brüsszeli szankciókat bombaként megjelenítő vizuális megoldás, 5 százaléknak „inkább nem tetszik”, míg 48 százaléknak – toronymagasan ez a legnagyobb csoport – egyáltalán nem tetszik. Még a kormánypártiak körében is kétszer annyian vannak azok, akiknek inkább nem, vagy nem tetszik a bombás hirdetés (20 százalék). A fideszes szimpatizánsok 53 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy eddig nem látta az ominózus plakátot. A kérdésre, mit gondol ön a konzultációt hirdető bombás plakátokról, az összes megkérdezettnek csupán 7 százaléka mondta azt, hogy azok nagyjából pontosan ábrázolják a helyzetet. Ezzel szemben a válaszolók mintegy háromnegyede (74 százalék) úgy gondolta, hogy inkább hamisan mutatják be a valóságot. Ez úgy lehetséges, hogy még a fideszes szimpatizánsok is erősen megosztottak: csak 31 százalékuk szerint mutatják be pontosan a helyzetet a plakátok, míg 23 százalékuk ennek ellenkezőjét állítja, 31 százalékuknak pedig nincs véleménye erről.

Összességében 30 százalék ért egyet maradéktalanul az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókkal, 25 százalék a többségükkel igen, 13 százalék a többségükkel nem, 24 százalék egyikkel sem. A kormánypárti szimpatizánsok 56 százaléka tartozik az „egyikkel sem” kategóriába.

A Publicus Intézet rákérdezett az inflációra is. Az emelkedő élelmiszerárakért 88 százalék az elszálló energiaárakat, 87 százalék a gyenge forintot, 79 százalék az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százalék a kereskedők ármegállapítási módszereit tette felelőssé, 57 százalék pedig a brüsszeli szankciókat.

Figyelemre méltó a kormánypártiak álláspontja: 43 százalékuk szerint az élelmiszerárak rohamos drágulásáért inkább felelős a kabinet elhibázott gazdaságpolitikája.

Árnyalja viszont a képet, hogy amikor az volt a kérdés, okolhatók-e az inflációért a brüsszeli szankciók, akkor 90 százalékuk tartotta felelősnek azokat. Vagyis a jelek szerint a jobboldali tábor eltérő mértékben ugyan, de Brüsszel mellett a kormányt is hibáztatja az áremelkedésekért.