Már most körvonalazódni látszik az a Pintér Sándor-féle új elképzelés, miszerint elavulhatott a korábbi pedagógusminősítés és a bérkategóriák is problémásak lehetnek, ahogy ezekről a decemberi közoktatással kapcsolatos egyeztetésen is szó esett. Erről a Népszava egy, a birtokába jutott belügyminisztériumi dokumentum alapján azt írja,
rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák.
Az új kormányzati koncepció értelmében az eddigi külső helyett hangsúlyosabbá válhat a belső ellenőrzés, amit a pedagógusoknál az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek majd el. Ezzel a cél az, hogy a tanárokat "minőségi munkavégzésre" motiválják, azaz
A tanév kezdetén a pedagógusoknak három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, a belügyi tárca ehhez támpontokat is meghatároz, mint például: egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának, vagy épp elérje azt, hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége hat százalékkal csökkenjen az előző évhez mérten.
Az intézményvezetők lehetséges célkitűzéseire szintén hoztak példákat: elvárhatják, hogy a 9-11. évfolyamos diákjaik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája, vagy mondjuk a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben.
A személyes teljesítménycélok elérésén túl a pedagógusoknak 10, az intézményvezetőknek 8 kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük. Utóbbiaknál többek közt az iskola eredményessége, fejlesztése, a gazdálkodás hatékonysága, vezetői kommunikáció és irányítás, motiváció, a szülőkkel, családokkal és a fenntartóval ápolt jó kapcsolat a szakmai eredményesség mutatója. A tanároknál az eredményesség és hatékonyság; a terhelhetőség; a pedagógiai és szakmai minőség; a gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; a munkafegyelem, határidők betartása; a kommunikáció, szakmai együttműködés; a tehetséggondozás, felzárkóztatás; a kapcsolat a szülőkkel, családokkal; a motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; továbbá egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Az új szisztéma szerint az értékelés során az igazgatók és a pedagógusok egyaránt 100 pontot kaphatnak. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el - itt járhat a plusz anyagi elismerés, míg az alsó 20 százalék teljesítményét átlag alattinak értékelnék - itt akár pénzelvonás is lehet. De a koncepció még általános elvárásokat is felsorol arról, mi számíthat "ideális" pedagógusi vagy intézményvezetői hozzáállásnak.
Mindemellett a koncepció nyomán a lap megjegyzi, az iskolai KRÉTA-rendszer felületén egy új teljesítményértékelő szoftver fejlesztésébe is belefognak majd.