A mesterséges intelligencia szerint ezt kellene tennie Orbánnak az inflációval – interjú

A mesterséges intelligencia szerint ezt kellene tennie Orbánnak az inflációval – interjú

Az Alfahír elkészítette az első belpolitikai interjút mesterséges intelligenciával. Gondolta volna, hogy egy chatbot egyszerre képes hasonló mellébeszélésre és professzionális válaszadásra, mint egy átlag elemző vagy politikus? Csak a robot sokkal gyorsabb.

Kíváncsiak voltunk arra, vajon milyen megoldásokat ajánlana a magyarországi infláció kezelésére a mesterséges intelligencia alapján működő ChatGPT.

A roppant tanulságos, egyúttal kissé hátborzongató "beszélgetés" egyebek mellett rávilágít, hogy mind az Orbán-kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek segítségével enyhíthetőbbek lennének az áremelkedés okozta problémák. De további hasznos tanácsok is elhangoznak a rég nem látott méreteket öltő drágulás megfékezéséhez, így arra is fény derül, mit tehetnek az emberek a mostani válságos időszak átvészelése érdekében.

Videós formában így néz ki, amikor az AI chatbot felel a témába vágó kérdéseinkre:

Alfahír: Hogyan csökkenthető az infláció Magyarországon? Jelenleg ugyanis az Európai Unióban ebben az országban emelkednek az árak a legnagyobb mértékben.

AI: Az infláció csökkentésének több módja is lehet, így a megfelelő megoldás kiválasztása elsősorban attól függ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják az inflációt az adott országban.

Az egyik lehetséges megoldás a monetáris politika alkalmazása lehet, amelynek keretében a jegybank általában a kamatok emelésével próbálja csökkenteni az inflációt.

A fiskális politika segítségével is csökkenthető az infláció, amelynek keretében a kormányzat a kiadások csökkentésével vagy az adók emelésével próbálja csökkenteni a pénzkínálatot.

Az ország gazdasági struktúrájának átalakításával is csökkenthető az infláció, például a versenyképesség javításával, a foglalkoztatottság növelésével, és a termelékenység növelésével.

Magyarországon az infláció csökkentésének további lehetőségei lehetnek a költségvetési hiány csökkentésével, az importárak csökkentésével, és a belső fogyasztás növelésével.

 

Alfahír: Az Orbán-kormány célul tűzte ki, hogy egyszámjegyűre mérsékelje az inflációt. Reális ez a cél szerinted?

AI: Az infláció csökkentésének célkitűzése valóban lehet egy fontos célja egy kormánynak, és az egyszámjegyű infláció elérése valóban reális cél lehet Magyarországon. Azonban az infláció csökkentése nem csak a kormány politikájától, hanem több tényezőtől is függ, beleértve a nemzetközi piacokat, a gazdasági növekedést, a pénzkínálatot és a pénzmozgást, valamint az élelmiszer- és energiaárakat.

Emellett, a monetáris politika és a fiskális politika együttes alkalmazásával, valamint a gazdasági struktúra átalakításával is lehetséges az infláció csökkentése. A kormány a monetáris politika keretében a jegybankot használhatja a kamatok szabályozására, a fiskális politika keretében pedig a költségvetési hiányt kell csökkentenie.

Egyetértek, hogy az egyszámjegyű infláció elérése egy nehéz cél lehet, de a jól meghatározott és megfelelően végrehajtott gazdaságpolitika segíthet elérni azt.

 

Alfahír: Kiadáscsökkentésről írtál. Milyen megszorító eszközökkel érhető ez el?

AI: A kiadáscsökkentés egy olyan fiskális politikai eszköz, amelynek célja a költségvetési hiány csökkentése, és ezáltal a pénzkínálat csökkentése. A kiadáscsökkentés általában a költségvetési kiadások mérséklésével, az adóbevételek növelésével, vagy a kettő együttes alkalmazásával érhető el.

A kiadáscsökkentés megszorító eszközei közé tartozhatnak:

  • A kiadások visszafogása, például a közszolgáltatások leépítése, a közfoglalkoztatás visszaszorítása, a jóvátétel korlátozása,
  • Adóemelés, például az általános forgalmi adó (ÁFA) emelése, a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsának emelése,
  • Privatizáció, az állami tulajdonú vállalatok eladása magánbefektetőknek,
  • A költségvetési kiadások átalakítása, például a szociális kiadások csökkentése, a közművelődési kiadások mérséklése
  • A költségvetési hiány csökkentése, a költségvetési hiány csökkentésével a pénzkínálat csökkenthető.

A kiadáscsökkentésnek vannak előnyei és hátrányai is. Az egyik előnye, hogy a kiadáscsökkentés segíthet csökkenteni az inflációt, míg a hátrányai közé tartozhat például a növekvő munkanélküliség, az alacsonyabb növekedés, a szegénység növekedése és a közszolgáltatások leépülése.

 

Alfahír: Nem tartasz attól, hogy a szegénység növekedésével egy tartós társadalmi válság bontakozik ki Magyarországon?

AI: A kiadáscsökkentésnek valóban vannak kockázatai, köztük a szegénység növekedése. A szegénység növekedése több komoly társadalmi problémát is okozhat, mint például az alacsonyabb egészségi állapot, a magasabb munkanélküliség, a gyenge oktatási teljesítmény, és a szegregáció.

Az is lehetséges, hogy a kiadáscsökkentés a válság idején hozhat egy rövid távú stabilizáló hatást a gazdaságra, de hosszabb távon, ha a szegénység növekedésével járó társadalmi problémák megoldatlanok maradnak, a válság által okozott károk továbbra is jelen lesznek a társadalomban.

Az is fontos, hogy a kiadáscsökkentés mellett, a gazdasági növekedést támogató eszközökkel is együtt kell dolgozni, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni lehessen, anélkül, hogy a társadalmi válság elmélyülne.

 

Alfahír: Mit tegyenek a magyar állampolgárok annak érdekében, hogy minél kevesebb veszteséggel vészeljék át a mostani gazdasági válságot?

AI: A gazdasági válság idején a magyar állampolgárok többféle lépést is tehetnek, hogy minél kevesebb veszteséggel vészeljék át a válságot.

  1. Pénzügyi megtakarítások: A megtakarítások felhalmozása segíthet a válság idején, hogy a magyar állampolgárok tudják fedezni az esetleges költségeket, vagy hogy tudjanak megtakarítani egy biztonságosabb jövő érdekében.
  2. Költségcsökkentés: A válság idején a költségcsökkentés is fontos lehet, például azzal, hogy csökkentik az élelmiszer- és az energia költségeket.
  3. Munkahely megtartása: A munkahely megtartása fontos lehet a válság idején, hogy a magyar állampolgárok tudják fenntartani a jövedelmüket. Ha mégis munkahely veszteség jönne, érdemes elgondolkodni a munkaerő-piaci átalakulásokon, a szükséges képzések megszerzésén.
  4. Pénzügyi tudatosság: A válság idején fontos, hogy a magyar állampolgárok tudatában legyenek a pénzügyi helyzetüknek, hogy tudják, milyen lehetőségeik vannak, és hogyan tudják kezelni azokat.
  5. Támogatás igénylése: Ha valaki nehéz helyzetbe kerül, érdemes támogatásokat igénybe venni, mint például a munkanélküliségi ellátás, a lakhatási támogatás, vagy a szociális segély.

Az is fontos, hogy a magyar állampolgárok tudatában legyenek, hogy a válság időszakai általában időlegesek, és hogy a jól meghatározott és megfelelően végrehajtott gazdaságpolitikával a válság által okozott károk mérsékelhetőek.

 

Alfahír: Az európai uniós források megszerzése nélkül milyen kilátásai vannak Magyarországnak?

AI: Az európai uniós források megszerzése nagyon fontos lehet Magyarország számára, mivel ezek a források segíthetnek a gazdaság fejlesztésében, a foglalkoztatás növelésében, valamint a közszolgáltatások javításában. Az Európai Uniós források jelentős részét a kohéziós politika és a strukturális alapok fedezik, amelyek célja a fejletlen régiók fejlesztése, és az EU országai közötti különbségek csökkentése.

Az Európai Uniós források megszerzésének nehézsége ellenére Magyarország továbbra is képes lehet a saját gazdasági erőforrásait használni, hogy növelje a gazdasági növekedést, fejlessze a foglalkoztatást és javítsa a közszolgáltatásokat. A Magyarországon található természeti erőforrások, a fejlett infrastruktúra, a jól képzett munkaerő és a dinamikus vállalati szektor segíthet a gazdaság fejlesztésében.

Az ország továbbá képes lehet fenntartani az együttműködést az Európai Unióval és más országokkal a kereskedelem, a beruházás és a technológiai együttműködés terén, amely segíthet a gazdaság fejlesztésében. Egyértelműen, hogy az Európai Uniós források megszerzése kulcsfontosságú lehet Magyarország számára, de az ország továbbra is képes lehet saját erőforrásait használni a gazdasági növekedés elérésére.

 

Alfahír: Utolsó kérdésünk: optimista vagy hazánk jövőjével kapcsolatban?

AI: Mint gépi tanuláson alapuló modell, nekem nincs optimizmus vagy pesszimizmus. A Magyarország jövőjét illetően, sok tényező befolyásolja, mint például a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás, a társadalmi egyenlőtlenségek, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az Európai Unióval való együttműködés.

A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növekedése pozitív irányba mozdulhatnak, de a társadalmi egyenlőtlenségek és az infrastruktúra fejlesztésének hiánya negatív hatást gyakorolhatnak.

Egyértelműen Magyarország jövője bizonytalan és komplex, de a jól meghatározott és megfelelően végrehajtott gazdaságpolitika, valamint az Európai Unióval való együttműködés segíthet a Magyarország jövőjének javításában. 

 

(Videó és hang: Heindl Ákos)