Orbán Viktor miniszterelnök a mai rádióinterjújában is elsütötte a legújabb, úgy tűnik, az idei évre szánt csodafegyverét (vö.: rezsicsökkentés), az egyszámjegyű inflációt. Mint mondta, '
hozzátéve, márciustól már csökkeni fog az áremelkedés mértéke.
Ám, mielőtt eluralkodna rajtunk a hurráoptimizmus, nézzük, mit is jelent valójában ez az ígéret.
A legfontosabb megállapítás, hogy
Ugyanakkor bizonyos termékcsoportok esetében valóban tapasztalni lehet már a következő hetekben is árcsökkenést; ilyenek lesznek a tejtermékek. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy például a tej és a túró ára elérte azt a kritikus szintet, ami már visszafogja a keresletet, és a fogyasztók inkább lemondanak ezekről a termékekről.
De abban még Orbán Viktor sem hisz, hogy az árcsökkenés komoly megkönnyebbülést jelent majd idén a magyar lakosság számára. Főleg, ha a reálkereset továbbra sem emelkedik. Tegnap a Központi Statisztikai Hivatal közölte, hogy 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 592 900 forint volt, ami a valósában azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 387 000 forintot ért el. S miközben ugyan a becsült rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 495 700 forint, 18,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban,
Szintén hivatalos adat, hogy tavaly decemberben 24,5 százalékkal, 2022-ben átlagosan pedig 14, százalékkal nőttek az árak.
Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 stázalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagokért 27,0 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22,0, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9 százalékkal került többe.
A statisztikai hivatal azt is megállapította, hogy a fogyasztói árak átlagosan 1,9 százalékkal nőttek tavaly novemberről decemberre.
Visszatérve a mai napra. Orbán Viktor tehát azt ígérte meg, hogy a fent vázolt pokoli decemberhez képest legfeljebb 9,9 százalékkal növekszik majd az infláció 2023 decemberében - amennyiben tényleg sikerül egyszámjegyűvé kalibrálni a magyar inflációt. Januárban mindenesetre még Európa-rekordon teljesítünk,