„Elpénecoltunk, elblicceltünk egy jó válságot” – Matolcsy 15 legdurvább kritikája Orbán gazdaságpolitikájáról

„Elpénecoltunk, elblicceltünk egy jó válságot” – Matolcsy 15 legdurvább kritikája Orbán gazdaságpolitikájáról

Összegyűjtöttük a jegybankelnök szájából elhangzott ikonikus mondatokat, melyekkel az Orbán-kormány főbb gazdasági-pénzügyi hibáit, mulasztásait és nézeteltéréseiket veszi sorra.

Matolcsy György jegybankelnök szerdai parlamenti beszédéből válogattunk, ebben a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója kapcsán – ismételten – kemény bírálattal illette az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját. Rámutatott a kormány bizonyos eredményeire és hibás lépéseire egyaránt, ugyanakkor egy ponton tisztázta, amikor a kormányt emlegeti, ez alatt magát Orbán Viktor miniszterelnököt érti.

Íme, a Matolcsy György szájából március 8-án elhangzott ikonikus mondatok, melyekkel a kormányzat főbb gazdasági-pénzügyi hibáit, mulasztásait és nézeteltéréseiket veszi sorra:

  1. „Míg a Magyar Nemzeti Bank kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány – nem kötelezően – rálépett a gázra. Mikor már megindult az infláció első hulláma – hiszen ne felejtsük el, hogy 2021-ben, az év egészében már 5,1 százalékos infláció van –, a kormány nem vette figyelembe, sajnálatos módon, a Magyar Nemzeti Bank jelzéseit, elemzéseit és javaslatait, (...) volt más út, meg lehetett volna kezdeni az inflációellenes politikát már akkor, amikor éppen elindult. Könnyebb az elején megfékezni valamit, mint a végén keresni a nagy tömlőket, amelyekkel a tüzet oltjuk.”
  2. „Magyarország a hibás kormányzati gazdaságpolitikai fordulat következtében 2022 második felére három csapdába sétált be, lépett be. Az első a pénzügyi csapda. (...) belesétáltunk egy működőtőke-csapdába (...) A harmadik csapda a cserearánycsapda.”
  3. „Magyarországon 2010-ben a kormány – s amikor kormányt mondok, akkor, nem magyar sajátosságok szerint, természetesen mindig a miniszterelnök urat értem ez alatt, szóval, a magyar kormány – nem fogadta el a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát, hogy egy 2 ezer megawattos megújulóenergia-programot indítsunk el. Ha az megindult volna, nem sok problémánk lenne. Lenne mindenfajta problémánk, háború, szankciók, a Budapest-Brüsszel közötti száraz polgárháború, amit abba kellene hagyni, de valójában az energiafronton Magyarország kifejezetten jól állna. Nem indult el a program.”
  4. „Míg Románia fenntarthatatlan társadalmi csapdában van, Magyarország nem kevésbé fenntarthatatlan pénzügyi csapdában van.”
  5. „Az okok tehát, amik miatt itt tartunk, teljesen világosak: Magyarország besétált csapdákba, ezen belül az energiacsapdába. Magyarországon a régióban a legmagasabb az importált energiától való függés, 50-70 százalék volt a múlt évtizedben, (...) nem indultak el a minőségi fordulatok, például a termelékenységfordulat. Sőt, 2019-ről 2022-re még romlott is a magyar gazdaság termelékenységi relatív szintje, a negyedik legrosszabb helyről sikerült visszasettenkednünk, csúsznunk a harmadik legrosszabb szintre, már alig vannak mögöttünk.”
  6. „A termelékenységnél egy fájó pont – s ezt most látjuk, és az ársapkák ezt nem oldották meg, sőt az élelmiszeripari ársapkák rontották a helyzetet, az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták –, hogy az élelmiszeripar termelékenysége nem a harmadik legrosszabb az Európai Unióban, hanem a második legrosszabb. (...) Itt állunk egy kiváló mezőgazdasági adottságú országban, potenciálisan fantasztikus élelmiszeriparunk lehetne, mégis az Európai Unió második legalacsonyabb termelékenységét mutatja.”
  7. „S persze nagyon fájó az elmaradt oktatási reform, felsőoktatási reform és az egészségügy, az egészségipar, az egészségi szolgáltatások reformja, hiszen ez is egy minőségi fordulat része lehetne.”
  8. „Természetesen a Magyar Nemzeti Bank 2015-16-tól az elmúlt hat-hét évben rendszeresen publikálja azokat az elemzéseket, amelyekkel szerettünk volna a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, de ez nem történt meg. Ilyen lett volna a lakáspolitika reformja, az öntözés reformja, az egész vízágazat fejlesztése. Tehát azt kell mondanom önöknek, hogy a 2021-es évet az jellemzi, kettős természettel, hogy utolértek bennünket gondok, utolértek bennünket a 2010-es évek stratégiai hibái. Minden olyan hiba, amit a 2010-es év fantasztikus eredményei mellett elkövettünk, utolért bennünket. Csak villámfényben látható, hogy mi van körülöttünk, és most villámfény van, sőt, rendes vihar.”
  9. „(...) a 2021-es évben egy negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, eleresztette az egyensúlyt, és utána persze jött a 2022-es évben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások.”
  10. „(...) most úgy állunk, hogy meg kell előznünk, hogy 2030-ban mi és az utódaink föltegyenek nekünk egy kérdést: miért nem sikerült? Hol és hogyan tévesztettünk utat? (...) S azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben, és még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek vagyunk-e módosítani. Elvileg igen, mert megtettük korábban is, többször, de most még nem látható.”
  11. „A lengyel-magyar összehasonlítás azt mutatja, hogy tehát az egyensúly eleresztése az egyik műhiba, a másik pedig az ársapkákkal megnövelt infláció, amit már régen... – hát, nem kellett volna bevezetni, de ha bevezetik, már régen, január 1-jén ki kellett volna vezetni.”
  12. „(...) világos cél kell. Magyarországnak volt a ’10-es években egymillió új munkahellyel világos célja. Most nincs. A miniszterelnök úr azt mondta nekem, amikor – hogy mondjam? – udvariasan, ámde tapintatosan, ámde szívósan kértem   tőle, hogy egy mérhető célt rajzoljunk fel az évtizedre: ha mérek, veszítek. Nincs igaza. Aki nem mér, biztosan veszít. Aki mér, az nyerhet.”
  13. „Az is nagyon fontos, hogy lássuk a jövőben azt, ami látható – ehhez a múltat kell egy kicsit megnézni, a ’70-es évtized és az 1940-es évtized lényegét. Hát, ez nem szívderítő, a ’40-es évtized első fele forróháború, a második fele hidegháború, megismétlődhet. A ’70-es évtizedet pedig tudjuk: a stagfláció ideje van.”
  14. „Mindig jönnek válságok – ez is egy tanulság –, az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel. Mi ezt tettük 2010-ben. Most nem ezt tettük. Elpénecoltunk, ahogy ezt Kecskeméten mondjuk, elpénecoltunk, elblicceltünk egy jó válságot 2020-21-22-ben.”
  15. „Egy utolsó mondat, gondolat: sértődött-e a jegybankelnök? Frusztrált-e? Összeveszett-e a miniszterelnökkel? Nem, isten őrizz! Elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. A Magyar Nemzeti Banknak kötelessége az inflációellenes küzdelem, és ehhez várjuk a kormány segítségét.”

Matolcsy kijelentései nem mellesleg olyannyira erősre sikeredtek, hogy az még a forintárfolyamot is elég érzékenyen érintette mind az euró, mind a dollár viszonylatában.