150 év után a Vigadóban Szent Erzsébet legendája

Nagyszabású bemutatóra készülnek a Pesti Vigadóban: napra pontosan 150 év után új feldolgozásban mutatják be Liszt Ferenc művét, Szent Erzsébet legendáját.

A mű az oratórium és az opera erényeinek ötvözeteként kerül színpadra. Márton Éva operaénekes elmondása alapján – Szent Erzsébethez hűen – zenei tisztaság és a közvetített érzések letisztultsága jellemzi. Nagyszabású előadásnak ígérkezik, 200 fős apparátus készületében. A bemutatót az ország több pontján ingyenes vetítésekkel közvetítik majd.
 
Az előadás Márton Éva szárnyai alatt bontakozik ki, aki hangsúlyozta, közel érzi magához Szent Erzsébetet, végigkíséri pályáját személye. „Elsősorban a segíteni akarás fog meg benne” – tette hozzá. 
 
A komponistát, Liszt Ferencet is egész életében inspirálta Szent Erzsébet, amit mi sem mutat jobban, mint hogy weimari otthonában egy róla készült festmény lógott a zeneszerző ágya felett.
 
Árpád-házi szentjeinknek számunkra, magyarok számára sajnos többnyire ismeretlenül, már-már hihetetlenül nagy kultusza van szerte Európában. Lépten-nyomon róla készült festményekre, színes üvegablakokra, mozaikokra bukkanhatunk Európa templomaiban, kastélyaiban, múzeumaiban. Jó tudni és hangsúlyozni, milyen mérhetetlenül tündöklő lehetett hajdanán a Magyar Királyság – evilági és lelki értelemben is –, hogyha ilyen példaértékű szenteket adtunk Európa kereszténységének és az egész világnak, hogy fényeskedjenek a jelen időkben is, mint csillagok a sötét éjszakában.
 
A művet annak idején Liszt Otto Roquette német szövegére írta, bemutatóját pedig Wartburg várába szánta, de végül az ősbemutató helyszíne és nyelve is magyar lett: a romjaiból újjáépített Pesti Vigadóban Ábrányi Kornél fordításában hangzott el első ízben, a szerző vezényletével. Az eredeti Ábrányi-féle szöveget a mostani bemutatóra felfrissítették, felújították.
 
Szereposztás:
Szent Erzsébet – Kele Brigitta (erdélyi származású szoprán, aki New York utcáin is énekelni fog a 2016/17-es évadban Puccini Bohéméletében)
Lajos őrgróf – Haja Zsolt
Hermann őrgróf – Cser Krisztián
Zsófia őrgrófnő – Vörös Szilvia
udvarmester és magyar nemes – Szegedi Csaba
II. Frigyes – Kovács István
 
A debreceni Kodály Filharmóniát és Kodály Kórust, valamint a nyíregyházi Cantemus Kórust Kocsár Balázs vezényli.