Nem jön a vonat? Pótlóbuszok járnak a HÉV helyett? Mindezért nem csak a MÁV és a BKV infrastruktúrája a felelős, hanem azok is, akik pár ezer forint reményében vezetékeket vágnak át, táblákat lopnak el.
Kikértük a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) adatait arról, mennyi problémát okoznak az üzemfenntartás során a színesfémtolvajok. Az adatok megdöbbentőek: a MÁV tájékoztatása szerint
2014-ben 1018 személyvonat 15160 percet; 71 tehervonat 4358 percet késett – ez átlag 18 percet jelent vonatonként.
Számukra a legjelentősebb probléma a színesfém-lopás, illetve a réz földkábelek eltulajdonítása. Ez a bűnözőknek csak pár ezer forint bevételt jelent, ami nyilván nincs arányban a kiszállás és a helyreállítás több százezres tételével. A közlekedés biztonságának fenntartása érdekében ilyenkor a helyreállításig úgynevezett állomástávolságú közlekedést vezetnek be, és a szerelvények lassabban is közlekednek, tehát késnek. A lopások mellett jelentős problémákat okoznak még a rongálások is, ilyen az utastájékoztató, menetrendi hirdető táblák, világító testek, padok, szemetesek rongálása, vagy a falazat, üvegfelületek összefirkálása.
A MÁV területén a leggyakrabban a következő kábelfajtákat kísérlik meg ellopni:
- távközlési kábelek (lég- és földkábel)- biztosítóberendezési kábelek- földelési- és érintésvédelmi kábelek- nagyfeszültségű felsővezetékek (ilyen típusú lopás csak elvétve, leginkább a különböző okok miatt hosszabb ideig feszültségmentes területeken fordul elő)
A vasúttársaság ugyanakkor felhívta figyelmünket, hogy egy 60-90 vezetéket (ért) tartalmazó kábel elvágása több órán át teszi használhatatlanná a biztosítóberendezést, hiszen a pótláskor az érpárokat össze kell mérni, és ez időigényes folyamat. Ezeken kívül előfordul biztosítóberendezési transzformátor-, akkumulátor-, jelzőtábla-, sőt, oszloplopás is.
Javul, javul...
Ugyanakkor nagyjából sikeresnek mondható az új fémtörvény alkalmazása, a MÁV-nál ugyanis 2014-ben 2013-hoz viszonyítva ötödénél kevesebbre, 356-ról 65-re csökkent a kábellopások száma, és a szándékos (a közlekedés biztonságát veszélyeztető) cselekménynek minősülő fémlopások (pl. sínek, trafók, jelzőtáblák, fedelek) mértéke is kevesebb mint felére esett. Mindez még így is 100 millió forintos kárt okoz a társaságnak, a közvetett kár (vonatkésések, az utasok kára, az árufuvarozás késleltetése, a közfeladatot ellátó közlekedési vállalat biztonságos működésének veszélyeztetése) viszont jóval nagyobb mint a pénzben kifejezhető értéke az eltulajdonított vagy megrongált kábeleknek és berendezéseknek.
A cég a rendőrökkel és polgárőrökkel együttműködő vagyonőrökkel, fegyveres biztonsági őrökkel próbál védekezni a lopások ellen, illetve egy napi 24 órában, folyamatosan működő központba több száz kamera, mozgás- és nyitásérzékelő jele érkezik be, ahonnan riasztani tudják a vasútőröket. Emellett szoros együttműködést tartanak fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is, a leadóhelyek miatt.
A biztosítóberendezések és egyéb műszerek megrongálása órási veszélyt rejt az utazók számára, ezért ilyenkor a balesetmentes közlekedés biztosítása érdekében a vasút munkatársai fokozott figyelmét követelő, rendkívüli helyzethez igazodó munkavégzési szabályok lépnek életbe. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben nem történt olyan baleset, amelynél okozóként szándékos lopást állapítottak meg, ám a késések száma sok bosszúságot okozott az utasoknak.
Pótlóbusz jár? Mi történt?
Ahogy a MÁV, úgy a BKV is minden lopás után feljelentést tesz a rendőrségen, és sajnálatos módon erre bőven akad okuk is. Igaz, utóbbinál eddig csupán 3 százalékos felderítési aránnyal tudtak gazdálkodni. A fővárosiak közlekedéséért felelős vállalatnál a lopási károk túlnyomó része a felsővezeték hálózatoknál történik, és elsősorban a folyamatos energiaellátást biztosító tápkábeleket vágják le, majd lopják el az elkövetők. Az utóbbi időszakban viszont előfordultak olyan esetek is, mikor a járművek áramszedőivel közvetlenül érintkező munkavezetékeket is ellopták. Jellemzően az oszlopra felmászva, időnként pedig – valószínűsíthetően - a földről, valamilyen szerkezetre szerelt fűrésszel vágják el a sodrott réz tápkábelt.
Csak az elmúlt három hónapban 2 alkalommal szünetelt emiatt egy-egy villamosjárat, a nem annyira szem előtt lévő HÉV-vonalakat viszont ennél jobban támadják, havonta átlagosan háromszor szedik le a vezetékeket.
A BKV-tól pontos adatokat kaptunk arról is, hogy mennyi kárt okoznak a lopások, illetve itt szintén kiderült, hogy az új fémtörvény egész jól működik: 2013-ban 111.972.581 Ft volt a kábellopásokkal okozott kár pótlásokkal együtt, míg 2014-ben ez az összeg 34.228.708 forintra mérséklődött.
Ezzel nem számoltak
De nem csak a méh-telepek szigorúbb ellenőrzéséről van szó, hanem egy high-tech módszerről is:
A levágott kábel ugyanis mikroszemcsékkel azonosítható nyomot hagy az elkövetők ruháján, kezén, az elkövetési eszközön, a szállítóeszközön, a járművön és mindenen, mellyel érintkezik. A jelölés szemmel nem látható, de olyan azonosítót tartalmaz, amely megfelelő műszerrel kimutatható, és a kábel pontos beépítési helyszínének, valamint a kábel tulajdonosának meghatározására is alkalmas. Ezzel a tolvajok, az orgazdák, az értékesítési helyek utólagos felderítésekor és a bűnözők elfogásakor a hatóságok számára elfogadott módon bizonyíthatóvá válik a bűncselekmény elkövetésében való részvétel.
A módszer alkalmazása külföldön bevált, és már hatékonyan működik a BKV-nál is. A bűnözők helyzetét nehezíti az is, hogy lopások után a veszélyeztetett szakaszokon kábelmonitorozó rendszerrel együtt telepítenek újra tápkábelt, tehát legközelebb akár a tettenérés sem lenne kizárt.
Az utasok persze ebből csak annyit vesznek észre, hogy pótlóbusz jön a villamos vagy a HÉV helyett, és mindezzel időt vesztenek. Lopások után viszont általában a rendőrségi helyszínelés befejeztéig a forgalmat szüneteltetni kell. Forgalomkiesésnél már súlyosabb következményei lehetnek azoknak az eseteknek, amikor a kábelvágást követően az oszlopon maradt kábelvég gyalogosok által érinthető távolságra lóg le, illetve a szigeteletlen kábel hozzáér a fém felsővezeték-tartóoszlophoz. Ilyen esetben fennáll az áramütés veszélye, ami néhány alkalommal be is következett az elmúlt években. Mi több, amikor a lelógó kábelvég a jármű tetejéhez ér, zárlatot okoz, aminek következtében tűz is keletkezhet. A BKV szerint az eddigi sérülések egyike sem volt halálos kimenetelű.
Korábban volt olyan jobbikos parlamenti javaslat is, amely egyenesen terrorcselekményként kezelte volna a közüzemeket ellehetetlenítő lopásokat, mondván, azok könnyen tömegszerencsétlenséghez vezethetnek. Ezt végül nem támogatták, és ugyan az adatok szerint van még mit tenni a színesfémet gondolkodás nélkül lopkodó egyének ellen, de azért a tendencia legalább javulást mutat.