A Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó cégek tartották a Quaestornál a pénzüket. De négy nappal a bejelentett csőd előtt kivonták onnan. Persze kérdés, hogy miért nem fektették be közvetlenül államkötvénybe, miért volt szükség ehhez egy brókercégre?
A lap megkeresésére Szijjártó minisztériuma azt közölte, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház március 5-én vette ki a pénzét a Quaestorból, tehát négy nappal azelőtt, hogy a cég öncsődöt kért volna. Állításuk szerint azonban a piaci folyamatokat figyelve jutottak erre a döntésre.
Ez az információ azonban azért erősen felveti annak a gyanúját, hogy bennfentes információk birtokába jutottak...
A KKM utal arra, hogy a Quaestor “egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét” a Buda-Cash csőd után. Arról nem esik említés, hogy erről hogyan értesültek (ha a saját számlájukról, akkor viszont vajon hogyan tudták kiszedni a pénzt?). Az Eximbank ugyan nem vezetett számlát és nem volt semmilyen pénzpiaci kapcsolatban a Quaestorral – viszont a KKM igen. Ugyanis éppen a Quaestort választották annak az értékpapírszámlának a vezetésére, amelynek segítségével az állam tőkét emelt az Eximbankban (ez a költségvetés szerint 18 milliárd forint), illetve a tulajdonosi jogait gyakorolja az Eximbank felett.
A szintén a KKM alá tartozó NMKH éppen két éve, 2013 márciusában kötött szerződést a Quaestorral, ahol egy értékpapírszámlát vezettek. Ezen idén március elején 3,8 milliárd forint volt, és a szerződés szerint csak állampapírt tarthattak rajta. Fontos tehát, hogy a tárca azt állítja, hogy nem volt quaestoros vállalati kötvénye.