Hillary Clinton, a demokraták elnökjelölt-aspiránsa már év elején is beszélt arról, hogy John Podesta kampányfőnök nyomására nyilvánosságra hoznák a hírhedt 51-es körzet titkait. Mindezt megerősítette most szerdán Washingtonban: mint mondta, megígéri, hogy amennyiben elnökké választják, nyilvánosságra hozza az elmúlt hatvan évben folytatólagosan eltitkolt adatokat a katonai bázisról.
Clinton egyébként szokatlanul közel érzi magához ezt a témát: egy rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy hisz-e a földönkívüliek létezésében, azt mondta:
"Nem tudom. Látni akarom, milyen információink vannak. Ugyanakkor elég sok történetet ismerünk, és kétlem, hogy mindenki csak a konyhájában ülne és ezeket találgatná ki."
Clinton az összeesküvés-hívők felé való fordulásával éles ellentétet mutat Barack Obama jelenlegi elnökkel, ő ugyanis -a megszokott módon- mindig kinevette az 51-es körzet titkait firtató kérdéseket. Persze ez nem jelenti azt, hogy ha Clinton valóban elnök lesz, az ő kezét majd nem kötik meg az államigazgatási érdekek.
Az 51-es körzet egyébként egy olyan amerikai katonai támaszpont, ahol a legfontosabb harcászati fejlesztéseket végzik és tesztelik. Noha teljesen érthető, hogy egy ilyen, szándékosan a nevadai sivatagba rejtett objektumot nemzetbiztonsági okokból elzárnak a szemek elől, mára legendás történetek szólnak arról, hogy ott igazából elfogott földönkívülieken kísérleteznek, meg mindenféle világpusztító gonoszságon törik a fejüket.
Mert ugye amit titkolni kell, az csak gyanús lehet. Ami pedig gyanús, az csak rossz lehet.
Hillary Clinton 51-es körzettel való kampányolása párhuzamba állítható a hazai liberálisok alapjövedelemmel kapcsolatos politikájával. Hiszen mindkettő arra fókuszál, hogy maga mögé állítson egy-egy olyan társadalmi csoportot, melynek érdeklődési köre szélsőségesen leszűkült egy adott kérdésre; legyen az a földönkívüliekről és a háttérhatalmakról való fantáziálgatás, vagy a munka nélküli pénzkereset lehetősége.
A szavazat, az szavazat. Nekik pedig mindegy, kitől kapják meg.
