Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa 1926. február 4-én született. Az NB II-es Dorogi Bányászban 1940-ben mutatkozott be, 1944-ben megnyerték a másodosztályú bajnokságot, feljutottak az első osztályba. 1947-ben került Budapestre a MATEOSZ-hoz, majd a Teherfuvar SE-hez, de bevonultatták és 1950-ben a kommunista rezsim által támogatott Bp. Honvéd csapatához irányították. Itt 390 bajnokin védett és háromszor is bajnokságot nyert. A válogatottban 86 alkalommal szerepelt, összesen 96 gólt kapott. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet, az 1954-es vébén ezüstérmet nyert csapatnak. Ő védett a Wembleyben a legendás 6-3-ra megnyert mérkőzésen. Hatszor volt világválogatott, négyszer jelölték Aranylabdára. 1962-ben vonult vissza.
1952-ben az év sportolója, 1959-ben az év labdarúgója lett, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1994-ben a Halhatatlanok Klubjának lett tagja, 1995-ben MOB Olimpiai Érdemérmet és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemérmét, 1996-ban a Magyar Örökség díját vehette át. 1998-ban megválasztották Az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé választották. 1999-ben a Dorogi FC örökös tagja lett. 2001-ben és 2013-ban Csík Ferenc-díjat, 2007-ben Szent István-díjat, 2008-ban a Magyar Szabadság Napja-díjat kapott. Budapest, Budapest XI. kerülete, Dorog és Tatabánya díszpolgára volt. 2009-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2011-ben a Nemzet Sportolója lett.
Összegyűjtöttünk 8 érdekességet a Fekete Párducról, bár a sportrajongók számára a legtöbb vélhetően nem hat majd újdonságként:
1. Grosics Gyula gyermekkorában soha nem kapus, hanem csatár szeretett volna lenni, jó reflexei miatt azonban már az iskolai csapatban a kapuba irányították. Erről később így nyilatkozott: "Nem szerettem védeni. Mindig azoké a dicsőség, akik gólt szereznek, és azoké a szégyen, akik gólt kapnak. Persze később, befutott kapusként már megváltozott erről a véleményem."
2. Grosicsot édesanyja nem labdarúgónak, hanem papnak szánta, ezért védett legendássá vált fekete szerelésében, ami miatt a szurkolók Fekete Párducnak nevezték el.
3. Grosics pályafutása érdekes körülmények közt indult. A dorogi csapat idegenbeli bajnokira indult, ám a harckészültség miatt (1940-et írtunk) a sorköteleseket, így a csapat mindkét kapusát is, köztük Papot a laktanyákba vezényelték. A dorogiak teherautóval indultak a mérkőzésre, ahonnan a csapat edzője, Pfluger Dezső leszólt az ekkor 15 éves, Grosicsnak, aki épp a vasárnapi misére sietett ministrálni: "Ha nincs Pap, jó a ministráns is!" A meccsen a dorogiak simán nyertek, Grosicsból pedig nem pap, hanem kapus lett.
4. Grosics anyja, mint kitiltott huligán? Bár a kapus édesanyját elkeserítette, hogy fiából nem lesz pap, mégis minden meccsre kijárt, hogy szurkoljon. Egy mérkőzés hajrájában Grosics ütközött az ellenfél csatárával, Toldi Gézával, a kapus feje vérzett, bár bevallotta, részben azért is maradt a földön, hogy az időt húzza. Toldit kiállították, majd mikor vonult le a pályáról, Grosics édesanyja kiáltozni kezdett vele és esernyőjével többször megütötte. A Dorog vezetői megkérték, hogy többet ne jöjjön mérkőzésekre.
5. Az 1954-es elvesztett vb-döntő akkora csalódást okozott idehaza, hogy tüntetések törtek ki, Grosicsot pedig a hatalom bűnbaknak kiáltotta ki, ismeretlen okból hazaárulással vádolták. Egy évre minden sporttevékenységtől eltiltották. Közben a válogatott számos kapussal próbálta őt helyettesíteni, de egyikük sem vált be, így 1956-ban visszahívták a válogatottba.
6. Grosics elmondása szerint 1962-ben azért vonult vissza, mert az MLSZ nem engedélyezte, hogy a Fradiba igazoljon, megvalósítva ezzel egyik álmát.
7. 2008 márciusában, 82. születésnapján a Ferencváros leigazolta, a Sheffield United elleni barátságos mérkőzésen a kezdőcsapatban kapott helyet. Hazaadták neki a labdát, majd első labdaérintése után lecserélték, a szurkolók vastapsa közepette vonult le a pályáról.
8. Grosics politikai pályafutása kalandosnak tekinthető: a 18. születésnapját követően nem sorozott magyar katonának, hanem önkéntesként, 25. Waffen-SS „Hunyadi” Páncélgránátos Hadosztályába kérte felvételét. A levéltári iratok tanúsága szerint a nyolcvanas években, még a nyugdíjazása előtt felvételét kérte a Magyar Szocialista Munkáspártba, a BM illetékesei azonban nem engedélyezték felvételét, mivel önkéntesként tagja volt a 25. Waffen-SS „Hunyadi” Páncélgránátos Hadosztálynak. 1990-ben az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be a Parlamentbe. 2009-ben Budapest díszpolgárává avatták Demszkyék, ő azonban ezt nem fogadta el, így nyilatkozott: "nem kívánok a sztálini, bolsevik társasággal egy tálból cseresznyézni".
[fb_pages_codes:stand]