„A migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról” – ezzel a címmel nyújtotta be politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatát a KDNP frakciója kedd reggel. Ennek a vitájára még a ma esti parlamenti ülésen sor kerül, s ezt pedig várhatóan holnap szavazhatják meg. A hvg.hu szerint viszont érdekesség, hogy első körben, legalábbis a benyújtás utáni első órákban a Fidesz képviselői nem csatlakoztak a javaslathoz. A lap szerint a megszokott kormánypárti kommunikációs panelek ismételt írásba foglalásáról van szó, bár különösebb jogi következmény nélkül. Az apropó viszont az, hogy a kormány hosszú hezitálás után beadta a derekát, vagyis aláírja az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal kötendő együttműködési megállapodást, az úgynevezett Cotonoui Megállapodást. Ehhez a szóban forgó, inkább csak szimbolikusnak számító nyilatkozatot is csatolni kívánják.
De nézzük a friss politikai nyilatkozat-tervezet tartalmát!
🔴 A kereszténydemokrata politikai nyilatkozat első pontja úgy szól: „A migráció tekintetében Magyarország álláspontja egyértelmű és kezdettől fogva változatlan: nem akarunk bevándorlóországgá válni. Hazánk alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme érdekében a migrációt meg kell állítani, a határokat meg kell védeni és a kibocsátó országoknak helyben kell segítséget nyújtani.”
🔴 A második pontban többek közt az szerepel: „A további migrációs hullámok megelőzése érdekében az Országgyűlés üdvözöl minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely az érintett országok támogatásának növelésére és ez által stabilitásának erősítésére irányul, valamint támogatja azokat a programokat, amelyek a nehéz helyzetbe jutott emberek otthonmaradását, szülőföldjükön való boldogulását, illetve hazatérését segítik.” Az Országgyűlés emellett „a Poszt-Cotonoui Megállapodásban részes országokban zajló fejlesztések kapcsán fontosnak tartja, hogy azok a helyben élők érdekeivel összhangban, az állami, egyházi és civil szereplők bevonásával történjenek.”
🔴 A harmadik pont a család védelmét emelik ki: „Magyarország védi a családot, a szülő–gyermek viszonyt mint a családi kapcsolat alapját, valamint a szülők jogát a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához. Nem engedjük megkérdőjelezni a szülők gyermekneveléshez való jogának elsőbbségét, megvédjük a gyermekeket az identitásuk gyengítésére irányuló propagandától, és elutasítunk minden ilyen ideológiát.”
🔴 A negyedik pont nyíltan kimondja: „A bevándorlás és a gyermekvédelem minden állam önazonosságának és önrendelkezésének központi kérdése. Elutasítunk minden olyan törekvést, amely akár Magyarország, akár bármely más ország esetében ezeket a kérdéseket nyomásgyakorlásra, zsarolásra használja, más ügyekkel összekapcsolja, bármilyen támogatás feltételéül szabja.”
🔴 Az ötödik pontban azt írják: „Üdvözölünk és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a multilaterális dokumentumok és megállapodások migrációt ösztönző, illetve a gyermekek nevelésébe való beavatkozást sürgető javaslatait visszaszoríthatja. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Poszt-Cotonoui Megállapodáshoz való csatlakozást akadályozó körülmények elhárultak, Magyarország megfelelő garanciákat kapott korábbi – a migrációra és a szexuális oktatás kereteire vonatkozó − aggályai tekintetében.
Tekintettel arra, hogy a migráció elleni nemzetközi fellépésről, a Poszt-Cotonoui Megállapodás elutasításáról szóló 3/2021. (XII. 14.) OGY politikai nyilatkozatban kifejtett aggályok már nem állnak fenn, az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország a Poszt-Cotonoui Megállapodás módosult formájának a részese legyen.”
Ez utóbbi mondat egyúttal a kormánypárti politikai nyilatkozat általános indoklása is.
Maga a Cotonoui Megállapodás adja az Európai Unió, az uniós tagállamok és az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS) csoportjának 79 országa közötti partnerség gerincét. A partnerségi megállapodás célja a szegénység felszámolásának előmozdítása, a partnerországok fenntartható gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének támogatása, valamint ezek gazdaságainak világgazdaságba történő fokozatos integrálásának segítése. A megállapodás 2003. április 1-je óta hatályos, és alkalmazását 2023. június 30-ig vagy a 2000/483/EK partnerségi megállapodás helyébe lépő új megállapodás hatályba lépéséig terjeszti ki, vagy annak ideiglenes alkalmazásáig.
(Címlapkép: Semjén Zsolt és Orbán Viktor - Béli Balázs/Alfahír)