"Ha a beszedett adókat tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz plusz érték. A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!"

– írja a Mandineren megjelent véleménycikkében Hernádi Zsolt.

Majd felteszi a kérdéseket:

„De meddig is kell még fenntartani a ”rendkívüli„ különadókat? Nem úgy volt, hogy 2022 lesz az utolsó év? Aztán csak itt maradtak 2023-ra, meg idénre, és hát úgy néz ki, jövőre is. Olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok. Mikor lesz újra normalitás? Mikor nyúlunk újra a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett?”

A Mol elnök-vezérigazgatója leszögezi, semmi baja sincs az adózással, ha az egyszerű, logikus és sokoldalú. „Csak nem szabad túltolni. De most úgy látszik, megszaladtunk. Tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre. Hova lett a kiszámítható adórendszer?”

Hernádi az írásában emlékeztet, hogy az elmúlt két évben a legnagyobb cégek – az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol – közel 800 milliárd forint különadót fizetett, amiből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna, de az „idei év sem lesz piskóta.”

Hernádi leszögezte, nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba.

„Ha a befektetők hozamát csökkentjük, akkor a beruházások elmaradása, ha a beszállítókra hárítjuk, akkor a beszállítói kör csökkenése idézi elő a kínálat zsugorodását – és jön az áremelkedés.”

(Címlapkép: MTI)