Az Oxford Economics, az Oxfordi Egyetem mellett működő gazdasági kutatóműhely londoni elemzőrészlege kedden ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az EU-ba 2004-ben felvett nyolc kelet- és közép-európai ország, köztük Magyarország Nagy-Britanniába települt polgárainak körében - a tavalyi negyedik negyedévi állapot alapján - 80 százalékos a foglalkoztatottsági ráta, a nagy-britanniai születésű munkaképes korú lakosság körében viszont 60 százalék.
Ennek nettó eredménye a ház számításai szerint az, hogy a tavalyi negyedik negyedévvel zárult tíz évben 123 százalékkal nőtt a Nagy-Britanniában dolgozó, de más EU-tagállamokban született munkavállalók száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy a brit munkapiacon alkalmazott külföldi születésű munkavállalók között 41 százalékra emelkedett az EU-társállamokból érkezettek aránya a 2005-ben mért 31 százalékról - áll az Oxford Economics keddi londoni elemzésében.
A ház becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jelentős részben fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.
A ház londoni elemzői arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék (GDP) nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben az EU-tagság és a szabad munkaerő-beáramlás fennmaradása esetén elérhetne.
Az EU-tagság esetleges feladásának gazdasági kockázataira a brit vállalati szféra is felhívta már a figyelmet.