Az osztrák alkotmánybíróság pénteki döntése szerint a szavazás során elkövetett szabálytalanságok miatt meg kell ismételni az államfőválasztás második fordulóját. Ismeretes, hogy a május 22-i választás győztese – szoros eredménnyel, alig több mint 31 ezer szavazattal – a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen lett a szabadságpárti (FPÖ) jelölttel, Norbert Hoferrel szemben. A mai határozat értelmében ezt a második kört kell megismételni, tehát ezúttal is az első két helyezett állhat rajthoz.
Az Ab döntése azért is érdekes, mert a testületben az osztrák nagykoalíciós alkuk rendszerét ismerve meglehetősen kevés FPÖ-szimpatizáns lehet – mutat rá Kovács János, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a társadalmi bizalom nagyon magas a testülettel szemben, amely egyébként a világ legrégibb alkotmánybírósága, 1920-ban hozták létre.
"A megismételt szavazáson
Hofer jó esélyekkel indul."
– mondja a szakértő. Szerintr elsősorban két tényező billentheti a mérleg nyelvét a szabadságpárti jelölt felé:
- A Brexit megrendítő hatása a politikai elitre.
- Az érvénytelenített második forduló miatt a demokratikus intézményrendszerrel szembeni magasra csapó bizalmatlanság.
Kovács szerint ezek azok a rendszerkritikus választó attitűdöt erősítik, amelyre Hofer kampánya jelentős mértékben épített. Ráadásul az elnökválasztási kampányt tematizáló migrációs krízis megoldása, hosszú távú kezelése továbbra is nyitott kérdés. Ez az egyik olyan probléma, amelyek megoldásában, de legalább hatékony kezelésében
az intézményes Európa és az európai mainstream politika kudarcot vallott.
Brüsszelből jöhet az erősítés
Az elemző rámutat: szintén az FPÖ-t erősítheti, hogy a Brexit következményeként Németország és Franciaország jelenlegi vezetése motiválttá válhat, hogy tovább mélyítse a magállamok integrációját, hogy ez által is demonstrálja: az EU-projekt halad tovább, s kedvét szegje más tagállamoknak, hogy esetleg a brit példát kövessék. Az elmúlt napok nyilatkozatai egy korábbinál mélyebben intézményesülő, „többsebességes Európa” képét vetítik előre. Bár Ausztria nem tartozik az alapító hatok közé, az euró-zóna és Schengen-tag, fiskális paktumot aláíró osztrákokra nyilván számítanak ebben az elképzelésben. Hofer kampányának egyik fő üzenete azonban összecseng a brit függetlenségpártiakéval:
az osztrák polgároknak vissza kell venniük az országukat,
maguknak kell dönteniük Ausztria sorsáról.
Bírálat igen, kilépés nem
A Brexit győzelme rövid távon lökést adhat Európa-szerte az euroszkeptikus politikai pártoknak, mozgalmaknak, ám ezzel kapcsolatban az FPÖ-s jelölt
visszafogottan nyilatkozott
– emlékeztet Kovács. Hofer abban az esetben pártolna egy hasonló, EU-tagságról tartandó népszavazást, ha az unió a következő egy év során nem lesz hajlandó letérni a további centralizáció útjáról, és átfogó intézményes reformokat végrehajtani. Ezzel szemben Hofer ellenfele, Van der Bellen korábban többször is hitet tett egy „Európai Egyesült Államok” mellett, tehát ebben a vitában inkább ő kötelezte el magát erősebben.
A szakember szerint Hofer óvatossága nem véletlen. Az osztrák közvélemény a felmérések szerint egyre kritikusabb az EU működésével és az integráció irányával szemben, ugyanakkor
még mindig inkább az unióban maradást favorizálja.
Egy júniusi felmérés1 szerint a választók 55 százaléka elveti a tagságról tartandó népszavazást, s csupán a megkérdezettek 28 százaléka fordítana hátat az Európai Uniónak. Az elemző ezért nem számít arra, hogy Hofer kampánya közvetlenül és megkötések nélkül a kilépésre irányulna. Az euroszkeptikus hangok azonban minden bizonnyal erősödni fognak, s ez egyértelműen az FPÖ-t erősíti.
A megismételt választási fordulóra szeptemberben vagy októberben kerülhet sor, addig Heinz Fischer elnököt átmeneti jelleggel három parlamenti tisztviselő (köztük Hofer) helyettesíti. Ausztria parlamentáris köztársaság, ahol az államfőnek inkább protokolláris szerep jut, noha jogában áll feloszlatni a parlament alsóházát, ami a törvényhozáskét kamarája körül a jelentősebb.