Nyugati felfogás
A kétely azért merülhet fel bennünk, mert Európában a fekete kifejezetten rossz jelentést hordoz magában. Az ókori görögöknél (helléneknél) az alvilág isteneihez társult. A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. A fekete a gyász színe is, ezért szorosan kapcsolódik a halálhoz. Állítólag a világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották.
Hun álláspont
A keleti népek azonban máshogyan vélekednek. A hunok például lovaikat úgy sorakoztatták fel a kínaiak ellen, hogy minden égtájhoz egy-egy szín társult. Lehet, hogy a hunok hatása mutatkozik meg a kínai felfogásban, náluk ugyanis minden égtájnak megvan a színe, így például a fekete északot jelent. Eszerint a nyugatra távozott hunokat fekete hunnak, az Indiában letelepedetteket fehérnek nevezik.
A lovasok színe
A keleti lovas népeknél, így a mongoloknál a feketének többes jelentése van. Egyrészt régit jelent. Náluk a régi városokat Karának, vagyis feketének hívják, például a Góbi déli részén található romváros, Kara Kotó, vagy az ujgurok régi városa, Kara Balgaszun mind régi alapítású városnak számít. A belső-ázsiai táltoshitben is ismert az égtájak színekkel való összekapcsolása. Ott is a fekete északot jelent. Náluk a fekete szín az elmélyülést segíti elő, a szín segítségével könnyebben lehet az emberekkel felvenni a kapcsolatot, vagy átjutni a nehézségeken. A fekete szín nem jelent rosszat, inkább a harciassággal kapcsolatos. Ezen kívül a történeti krónikákban a közrendűeket fekete fejűeknek nevezték.