Jakab István által a parlament elé terjesztett javaslat persze már várható volt, igazából mind az állami földbérlet-pályázaton nyertes, mind pedig a vesztes gazdák számára.
A földmutyi folyamata ezzel az aktussal válik befejezetté.
A már idézett Horváth János emlékeztetett, amikor a falujának környékén kiírták az állami földekre a pályázatokat, még csak a látszatra sem adtak, minden kényszerhasznosításra a helyi oligarchához került, aki már akkor megmondta a hoppon maradt családi gazdálkodóknak, hogy pár év múlva övé lesz a környékben minden föld...
A 2014-es adatokból kiderül, a 100 hektárnál nagyobb területet elnyert 11 érdekeltség a Somogy megyében bérbe adott területek közel 60 százalékát szerezte meg. Nyilván, így kell támogatni a kis és családi gazdálkodókat...
Horváth János szerint
a földvagyonon kívül más már nemigen maradt, azt még a jelek szerint át kell játszani azoknak az érdekköröknek, akik hasznot húznak ebből is. Csakhogy megint kevesek járnak majd jól, a lakosság többsége akkor fogja észrevenni, hogy mi történt, ha az egekbe ugrik a magyar búzából készült magyar kenyér ára. Mert a föld a pesti emberé is, de mire a többség észbe kap, addigra meglehet, késő lesz. Addigra cselédek lehetünk csak a saját hazánkban.
Természetesen a földmutyi legújabb vonatkozása, azaz a kijátszott területek magántulajdonba juttatása elérte a nagypolitikát is. A XXI. század pártjai (LMP, Jobbik), amelyek teljes egészében kimaradtak a magyar agrárium elmúlt 25 éve során megtapasztalt visszaélésekből, többször is felszólaltak a magyar gazdák érdekeiben.
Emlékezetes, hogy az LMP-s Sallai Róbert Benedekkel szemben gőzerővel dolgozik a Földművelésügyi Minisztérium teljes apparátusa, kiegészülve Pócs János fideszes országgyűlési képviselővel. Nyilvánvaló, ha egyszerű tényekkel, adatokkal meg lehetne cáfolni az elhangzott vádakat, nem lenne szükség erre a visszataszító, egyben figyelemfelkeltő "politizálásra".
Sallai hamis érvnek nevezte, hogy a magyar földet meg kell védeni a spekulánsoktól és a külföldiektől; hiszen az állami földet semmi sem fenyegetné, ha nem akarnák eladni. A honatya szerint nyilván olyan kedvezményes hitelkonstrukciót találnak majd ki, hogy a földbérlők gyakorlatilag ingyen, a földalapú támogatásból visszatörlesztve tulajdonukba vehessék a jelenleg bérelt földeket.
Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa már sarkosabban fogalmazott, a törvénymódosító javaslatot kezdeményező Magosz egyértelműen „elárulta” a magyar gazdatársadalmat, amely „nem az a Magosz, amely 20 éve megalakult, nem a helyben élő családi gazdálkodók érdekeit képviseli, a vezetőik lepaktáltak a politikával és azokkal a zöld bárókkal, akik most a törvénymódosítást is szeretnék elérni”.
A jobbikos országgyűlési képviselő rámutatott: a három legnagyobb győztes Mészáros Lőrinc és érdekköréhez köthető. Számukra kíván majd a kormány lehetőséget biztosítani, hogy ne csak bérlők legyenek, hanem „elképesztően kedvezményes módon” tulajdonosok.
Mindezek elkerüléséért a nemzeti párt összefogást sürget. A döntés megakadályozása érdekében a civil szervezetekre támaszkodnának, akikkel felveszik a kapcsolatot, de később az Alkotmánybírósághoz és a köztársasági elnökhöz is fordulnának.
A sonline.hu egyébként megkérdezte a legnagyobb somogyi földbérletpályázat-nyertesek egyikét, aki a lapnak elárulta: ha megfelelő hitelt is az ajánlat mellé tesz az állam, akkor erősen el fog gondolkodni azon, hogy megvegye-e a most bérelt területeit.
Mert a tulajdon mégiscsak tulajdon, ki tudja, hogyan változik a politikai széljárás – jegyezte meg a nagygazda. – Egyébként én azt várom, hogy a földbérlet-pályázatok ellenőrzése nagy változásokat hoz, sok nyertes ugyanis nem tud megfelelni a feltételeknek.
Rendkívül fontos ez a két elejtett mondat.