Új elmélet
A glagolita ábécé eredetéről új tudományos eredményt publikált a Metropolitan Múzeum egyik kutatója, aki alaposan utánajárt a korai írásjelek és billogok történeti fejlődésének. Szerinte Cirill és Metód misszionáriusok az új ábécéhez a korai sztyeppei írásjelekből és billogokból vettek mintát. A szkíták és rokonaik, a szarmaták nagyon sok billogot és nemzetségjelet hagytak hátra a kelet-európai térségben, illetve a Fekete-tenger partjainál, sziklarajzokon, tárgyaikon nagyon sokat gyűjtöttek és rendszereztek az orosz kutatók, melyről Jacenko írt egy alapos feldolgozást. Ezekhez a jelekhez nagyon hasonlítanak a 9. századtól elterjedt glagolita betűk. A külföldi szakirodalomban olvasható olyan elképzelés, miszerint a szlávok, ahogyan a normannok is, széles körben használták a rovásírást és ebből is bizonyos jelek átszivárogtak a glagolita ábécébe. A számok között is vannak egyezések, a kutatók szerint a glagolita tízes, húszas és a hétszázas számok megegyeznek a szarmaták bizonyos jeleivel.
Heraldikai példák
A szarmatákkal foglalkozó lengyel, orosz és amerikai kutatók feltárták, hogy nemcsak a betűkészletben érvényesült nagyon erősen a szarmata hatás, hanem a heraldikában is. A szarmata billogokhoz hasonló nemzetségjelek tűnnek fel a lengyel nemesi címerekben, ilyen például a Nap és a Hold együttes jelenléte sokszor fordul elő, vagy a gyűrűt a csőrében tartó hollóábrázolás is előfordul. Ezek a szarmata jelek nemcsak a szlávoknál maradtak meg, hanem a középkori türk oguzok nemzetségjelei között is, akik közép-ázsiai hazájukból hozták magukkal ezt az ősi, szkítákig visszanyúló szellemi örökséget. Úgy tűnik, hogy teljesen át kell értékelni a korábban a kelet-európai írásrendszerek történetéről kialakított nézeteket és nagy hangsúlyt kell szentelni a korai szkíta írásbeliség emlékeinek jobb megismerésére.