Kezdeti lépések
A gótok a hunok elől menekülve elérték a Duna alsó szakaszát, ahol bebocsátást kértek a Római Birodalomba. A helyi tisztviselők befogadták őket, mert szükségük volt munkaerőre. 378-ban azonban nem akartak adót fizetni a tartomány urainak és inkább a római főváros, Konstantinápoly felé vették útjukat. A római sereg megpróbálta útjukat állni, de nem sikerült és a hadrianopoliszi ütközetet a gótok nyerték meg. A csatában elesett maga Valens császár. Ezt követően két évtizedig a gótok pusztítottak és raboltak a Balkánon, csak Uldin hun hadvezér tudta legyőzni őket 402 körül. A rabló sereg vezérének fejét elküldte a kelet-római uralkodónak. A nagy győzelem emlékére Arcadius császár diadaloszlopot emeltetett. A rómaiak nem tudtak mást tenni, mint látszatszövetséget kötöttek a gótokkal, nagy részüket nyugatra, Galliába és Hispániába telepítették le.
Itáliai hadjárat
405-ben a Felvidéken megtelepedett vandálok nyugatra indultak el, hogy megszállják Itáliát. A nyugat-rómaiak kétségbeesetten keresték fel a hunokat, hogy védjék meg Itáliát a hunoktól. Ismét Uldinnak és csapatainak köszönhették a rómaiak, hogy Itália megmenekült a vandál megszállástól. Ezt követően egészen 409-ig a római fővárosban, Ravennában hun csapatok állomásoztak. Alarik csak azért tudta 410-ben kifosztani Rómát, mert akkor nem voltak hunok Itáliában. Csak Attila halála után két évvel, 455-ben törtek be a vandálok az Appennini-félszigetre és fosztották ki Rómát.
Nyugati végeken
Galliában és tovább Hispániában tömegesen telepedtek meg gótok a 410-es évektől kezdődően. A 430-as évek elején már annyira megerősödtek, hogy ki akartak válni a Nyugat-Római Birodalom kötelékeiből. A vizigótok és burgundok függetlenségi törekvéseit a rómaiak nem tudták egyedül megakadályozni, ezért segítségül hívták Ruga hunjait, hogy ők győzzék le a gótokat. 436-ban egészen Narbonne-ig jutottak előre és a hunok és a rómaiak egyesült serege ott győzte le a vizigótokat.