A Népjóléti Bizottság hétfői ülésén a Fidesz–KDNP-s többség leszavazta, hogy tárgysorozatba kerüljön a KDNP kivételével minden parlamenti képviselővel rendelkező párt által aláírt előterjesztés. A Jobbik szerint ez egy pártpolitika feletti, közös nemzeti ügy, ezért a civil kezdeményezőket képviselő Horgas Péterrel való egyeztetésük során arra jutottak: megpróbálják a Fideszt rávenni, hogy tartson ki az általuk nagy médianyilvánosság előtt még támogatott, részben saját előterjesztésük mellett.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta a javaslatot, sőt a Budapest Arénában megrendezett koncerten a pártok képviselői közösen álltak ki a színpadra, és írták alá, hogy támogatásukról biztosítják a javaslatot. A Jobbik szerint mindezek után elfogadhatatlan a Fidesz „sunyi kihátrálása”.
A kormánypártok nevében a bizottsági vitában Harrach Péter azzal érvelt, hogy a javaslat a baloldali ellenzék durva támadása, provokációja, ezt a vádat azonban a Jobbik előterjesztőként is visszautasítja, hiszen éhező gyermekek, valamint magzatok – várandós édesanyák általi – táplálásáról van szó – fogalmazott Novák Előd.
„Amint azt a bizottsági vitában is jeleztem, a Jobbik elkötelezett a gyermekéhezés visszaszorítása mellett, ezért javasoltuk a szociális kártya bevezetését is, hogy a családtámogatásra szánt pénzeket valóban arra fordítsák, s ne – mint most sok esetben – a szülők gyermeknevelést nem szolgáló, káros szenvedélyeire, jövedéki termékekre vagy uzsorakölcsönökre. A Jobbik kormányra kerülése után a Fidesz által lesöpört, a gyermekéhezés enyhítését célzó javaslatokat haladéktalanul törvényerőre emeli” - írta.
A Gallup tavalyi kutatása szerint Európában Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya (a családok 47 százaléka), akik azt mondták, volt olyan eset az elmúlt évben, hogy nem tudták megvenni a gyerekeiknek a megfelelő élelmiszert. A Tárki kutatása szerint pedig mintegy 50 ezer olyan gyerek van, aki tartósan éhezik Magyarországon.
Mint a Jobbik közleményében írta, a Nemzeti Minimum programjának civil tagjaival együtt vallják: a rendszeresen alacsony tápértékű étkezés az intellektuális fejlődés alapvető visszamaradottságával járhat, amely az érintett gyerekek iskolába járási és későbbi munkavállalási esélyeit jelentősen rontja egészséges társaikhoz képest.
„A szakképzettség hiánya és az aluliskolázottság pedig gazdaságilag is jelentős hátrányba hozhatja országunkat, nem beszélve a plusz költségvetési kiadásokról, amelyeket felzárkóztatásra, valamint szociális/munkanélküli juttatásokra kell költenie az országnak, ha több tízezer fiatal válik inaktív felnőtté”.